Romániai példa a szlovákoknak

A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) egyhangúlag elfogadott dokumentumában az Európai Unió szellemiségével  és az európai kisebbségi jogokkal ellentétesnek minősíti a szlovák államnyelvtörvény június 30-án elfogadott módosításait. Leszögezi: a szabályozás ellentétes az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájával, nemzeteinek kisebbségi jogokra vonatkozó keretegyezményével, miniszteri bizottságának vonatkozó ajánlásaival. „Súlyosan diszkriminatívnak tartjuk azt is, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra” – olvasható az állásfoglalásban. A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli, szankciókkal fenyegeti – állapítják meg a romániai magyarság képviselői. Szerintük a törvény ezáltal aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe, és korlátozza a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek jogait. „Történelmi tapasztalataink alapján aggodalmunkat fejezzük ki, hogy a törvény alkalmazása, a pénzbírságok kiszabása olyan feszültségekhez vezethet, amelyeket el kellene kerülni”.
Az RMDSZ SZKT felkéri az európai parlament összes magyar képviselőjét, hogy juttassák el ezt az állásfoglalást Jerzy Buzekhez, az Európai Parlament elnökéhez, Knut Vollebaekhez, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosához, a nemzetközi fórumokon pedig tegyenek meg mindent a figyelem felkeltése és a vitatott cikkelyek viszszavonása érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: az, ami abban az országban történik, a Kárpát-medence magyarságának egészét, így a romániai magyarságot is érinti. Ennek kapcsán említette a román parlament elé terjesztett új oktatási törvény tervezetét, amely – mint mondta – nem elégíti ki ugyan teljes mértékben a magyar közösség igényeit, de az RMDSZ-nek a román kormánypártokkal folytatott konzultációk eredményeként sikerült egy olyan változatot keresztülvinnie, amely kedvezőbb helyzetet teremt a romániai anyanyelvű oktatás terén, mint az eddigi törvény.
Pozsonyi MTI-tudósítás szerint a Sme című szlovák liberális napilap úgy véli: ahogy Robert Fico agresszív viselkedése a szécsényi kormányfői találkozó utáni sajtóértekezleten károsította Szlovákiát,
úgy ártottak Magyarországnak Balázs Péter külügyminiszter Szlovákiát érintő „arrogáns kijelentései” egy lapinterjúban. „A Süddeutsche Zeitungban megjelent nyilatkozatával Balázsnak sikerült szemléletesen bemutatnia, miért nem hisznek a magyar panaszoknak Európában még akkor sem, ha azok lényegében megalapozottak: gyakran tálalják őket ugyanis a hisztérikus túlzás, a felsőbbrendűségi érzés és az önteltség hármas csomagolásában” – húzza alá szombati kommentárjában az újság. Megjegyzi: a nyelvtörvény kapcsán folyó szlovák–magyar vitában nehéz elképzelni értelmetlenebb hozzáállást, mint amilyet Szájer József az Európai Parlament képviselője jelzett, amikor bejelentette: a törvény viszszavonásáig a magyar képviselők minden felszólalásukban előhozzák a témát. Szájer és társai ezzel csak azt érhetik el, hogy a magyarok felszólalásakor a többiek kikapcsolják tolmácskészülékeiket, s a pad alatt detektívregényt olvasnak.
A magyar politikusok szerencséje, hogy a szlovák kormánypolitikusok mindent megtesznek, hogy még butább dolgokat tegyenek – teszi hozzá a Sme. Ficónak néhány nap elég volt ahhoz, hogy visszatáncoljon a Bajnai Gordonnal kötött megállapodástól, miszerint a szlovák fél is elfogadja Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának ajánlásait. Egyértelműen viszszautasította például, hogy Szlovákia kisebbségi törvényt fogadjon el, holott ezt Vollebaek ajánlja. Ugyanakkor a kulturális miniszterrel együtt mindent megtesz azért, hogy a lényegében értelmetlen nyelvtörvény végrehajtó utasításainak kidolgozásából kizárja a magyarok törvényes képviselőit,
akik – akár tetszik, akár nem – a Magyar Koalíció Pártjának politikusai. Ez szintén ellentétes Vollebaek ajánlásaival – zárja kommentárját a lap.
Visszautasította a szlovák rádiótanács felszólítását a nyelvtörvény következetes betartására a magyar műsort sugárzó pozsonyi közszolgálati Pátria Rádió. Both Enikő, a Patria Rádió igazgatója szerint a tanács téved, amikor azt hiszi, hogy a nyelvtörvény vonatkozik a Pátriára is. „Minket nem érint a nyelvtörvény” – mondta az Új Szó című szlovákiai lap szombati kiadásának a magyar adás igazgatója. A lap szerint a tanács a helységnevek kétnyelvűségének betartása kapcsán hivatkozott a héten a nyelvtörvényre. A Pátria Rádió nem változtat eddigi gyakorlatán, Both Enikő szerint ezzel egyetért Miloslava Zemková vezérigazgató is. „A magyarok lakta vidék települé-
seit, valamint azokat, amelyeket magyarul használunk, mint például Pozsony vagy Zsolna, magyarul hangzanak el, a kevésbé ismert magyar megnevezések esetében a szerkesztőn múlik, hogy a magyar vagy a szlovák megnevezést használja” – fejtette ki az újságban az igazgató.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!