A leghűségesebb város
Léh József sárospataki olvasónk kérdezi a következőt: az Attila, mint személynév, és az atilla, mint ruhatípus, csak egyféleképpen írható helyesen, nevezetesen: Atilla? Állítólag ezt már évek óta így oktatják az iskolában is. Igaz ez? – érdeklődik olvasónk. Remélem, nem. Úgy vélem ugyanis, hogy iskoláinkban remélhetőleg a megfelelő írásmódot közlik a diákokkal. Az Attila személynév esetében mindkettő helyes, régen Attila volt csak az elfogadott, manapság azonban megengedett az Atilla írásmód is. A köznév esetében kisbetűvel kezdünk, majd ejtés szerint folytatjuk: atilla.
Kovács Ferenc váci olvasónk írja az alábbiakat: az I. világháborút Magyarország részéről lezáró békeszerződés (Magyarország és a szövetséges társult hatalmak között) 1920. júniusi aláírási ceremóniájának helyszíne a versailles-i Nagy-Trianon palota (Grand Trianon), és nem a Kis-Trianon (Petit Trianon) kastély volt, ezt gyakran keverik a cikkekben az újságírók.
Olvasónknak valószínűleg igaza van, bár sok forrás még a közelmúltban is a Kis-Trianon kastélyt nevezte meg helyszínként. Ez elvileg lehetséges lenne. Az biztos nem igaz, hogy a két Trianon-palota közti folyosón írták volna alá a szerződést (erről is írtak néhány korabeli cikkben), mivel ilyen folyosó nincs, jómagam jártam a helyszínen, a két épület nem kapcsolódik egymáshoz, komoly séta, amíg egyikből eljutunk a másikba. A Kis-Trianon egy újságcikk miatt lett ismert, mint az aláírás helyszíne. Ablonczy Balázs történész kutatásai szerint a Pesti Napló 1920. június 4-ei számában jelent ez meg, tévesen. A Kis-Trianon nem jöhet szóba, mert ebben egyszerűen nincs a ceremónián részt vevő hetven-nyolcvan ember befogadására alkalmas nagyságú terem. A dokumentum aláírása vélhetően a másik kastélyban történt.
Feltehetően hely- és időspórolás miatt olvashatjuk, hallhatjuk időnként tévesen: Sopron, a hűség városa – véli olvasónk. Helyesen ugyanis: Sopron, a leghűségesebb város. Az 1921-es népszavazás során döntött úgy Sopron és környékének lakossága, hogy a város tartozzon Magyarországhoz. Olvasónk szerint a fenti „lazaságnál” a város (és környéke) többet érdemel. A Tűztorony déli kapuján latinul is olvasható: Civitas Fidelissima, vagyis a leghűségesebb város.
Soproni születésű vagyok, úgyhogy kedvesek számomra olvasónk szavai, de valamit érdemes tudni: a várost már korábban is emlegették a hűség városa néven. A települést 1273-ban elfoglalta II. Ottokár cseh király. Sokáig azonban nem tudott itt időzni, komoly létszámú helyőrséget sem hagyott, ezért, hogy a város hű maradjon hozzá, az előkelőségek fiúgyermekeit magával hurcolta. Amikor azután IV. László magyar király csapataival megérkezett, hogy visszafoglalja Sopront, a város vezetői nem harcoltak ellene, hanem hódolattal köszöntötték igazi urukat, feláldozva gyermekeiket. Ezért kapott a település 1277-ben szabad királyi városi jogot. Már ekkor bebizonyosodott Sopron hűsége.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!