– Nem alapos az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium állásfoglalása
arról, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György
polgármester esetében – egyébként az ő személyétől teljesen függetlenül
– alkalmazni kell a Munka törvénykönyve 107. paragrafusát – mondta el a
szakmai véleményét tegnap a Vasárnapi Híreknek Kolláth György
alkotmányjogász.

– E paragrafus szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni. Ebben a mondatban a kulcskifejezés az „elháríthatatlan ok”. Ez a jogi nyelvben és a sajtóban sem más, mint a „vis maior”. Elháríthatatlan ok lehet valamilyen természeti csapás, árvíz földrengés, hóvihar, egy súlyos baleset vagy még egy vasutasztrájk is  – az a lényeg, hogy az esemény bekövetkezte független a munkavállaló személyétől.

Márpedig egy ember letartózatása nem lehet független önmagától, attól, akit letartóztattak. Ráadásul a letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem büntetőeljárási korlátozó intézkedés.
Ha komolyan vesszük az alkotmányba foglalt ártatlanság vélelmét, akkor tudomásul kell vennünk azt is: egy előzetesen letartóztatottból vagy lesz vádlott vagy nem, és vagy elítélik vagy nem. Ma nincsen olyan jogszabály, aminek alapján az előzetesben vagy házi őrizetben lévő személy – akár esetünkben a polgármester – ne kaphatná meg a javadalmazását. Sőt, az előzetes letartóztatás még azt sem zárja ki, hogy ezalatt a munkájának egy részét elvégezze – például önkormányzati iratokat elemezzen, láttamozzon. És nem arról van szó, hogy ezt mennyire tartjuk igazságosnak vagy igazságtalannak, tisztességesnek vagy tisztességtelennek, hanem arról, hogy ez neki a jog jelenlegi állása szerint jár, s az illetménye is kifizethető. Jogszabályi változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy ne így legyen. Például, ha egy polgármestert letartóztatnak, akkor nyilván olyasmit követhetett el, ami a saját önkormányzati képviselő-testülete szerint is fegyelmi vétség, s ha annak minősíti, akkor a testület már az illetmény dolgában is hozhat korlátozó intézkedést – de teljesen akkor sem vonhatja el az illetményét.
– Hozzáteszem – folytatta Kolláth –, hogy szerintem nagy hiba, ha bármelyik minisztérium állásfoglalással kíván elrendezni egy vitás jogi kérdést. Az Alkotmánybíróság csaknem két évtizedes gyakorlata ugyanis azt bizonyítja, hogy az ilyen állásfoglalásoknak senkire semmilyen kötelező ereje nem volt és nincsen.

vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!