Radikálisan csökkent a minimálbéresek száma

Idén a minimálbér bruttó 71 500, nettó 57 817 forint. Mire elég? A Központi Statisz-tikai Hivatal utólagos számítása szerint 2008-ban egy olyan háztartás számára, amely csak egyetlen aktív korú felnőttből állt, 71 736 forint volt a létminimum. Ez 236 forinttal több az idei bruttó minimálbérnél  és 13 916 forinttal több a nettónál. Hiba lenne persze lebecsülni a legkisebb kereseteket; ha azok nőnek, akkor emelkedhet a nyugdíjbiztosítási és az egészségpénztári kassza bevétele is.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban már elkezdődött kormány, a munkavállalók és a munkaadók „csatája”. A munkavállalói oldal 80 ezer forintos minimálbér-javaslattal indított, amit a válság miatt nehéz helyzetbe került munkaadók, jellemzően a kisebbek, sokalltak; szerintük az álláshelyek megmaradása is múlhat ezen. S a közgazdasági szakemberek között is akad, aki hasonlóan vélekedik, mi több, „bődületesen soknak” véli, mint nemrég a Népszabadságnak adott interjújában Petschnig Mária Zita mondta.

Ám még az sem biztos, hogy aki papíron minimálbért kap, az valóban annyit kap. Vajon hányan lehetnek, akik csak a papírforma szerint minimálbéresek? S mennyi lehet ma a „valóságos minimálbér”?
Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője közölte: a felügyelőik hatásköre a bérek dolgában a munkaszerződésben rögzített összeg, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege kifizetésének ellenőrzéséig terjed. Ha az eljáró felügyelő – például egy tanúvallomás alapján – vélelmezi a bérösszegen felüli pénz kifizetését, azt jelzi a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, az APEH-nek.
– Azt tudjuk, hogy a versenyszférában működő, legalább ötfős vállalkozásoknál mintegy 100 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kap minimálbért, míg a közszférában – egészségügy, oktatás stb. – legfeljebb csak 2-3 ezer a minimálbéres. Ez az alkalmazásban állók létszámának nem egészen 4 százaléka – fejtegette dr. Tóth Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. – A 2008–2009 januárja és júliusa közötti időszakot összevetve a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma – nem függetlenül a válságtól – közel 18 százalékkal nőtt a versenyszférában, már több mint 195 ezer főre. A közszférában pedig megnőtt a közmunkások száma, az év első felében közel 50 ezer fővel, júliusban például több mint 80 ezer közmunkást foglalkoztattak. S a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak vélhetően a többsége csak a minimálbér időarányos részét keresi, a közmunkások pedig szinte mindanynyian minimálbért kapnak – szintén időarányosan.
Pontos számokat, de még becsült adatot sem tudnék mondani a „szürke” bérekről. Ám egyértelműen látható, hogy a minimálbéren bejelentett munkavállalók száma az utóbbi években radikálisan csökkent. Míg 2004-ben, a versenyszférában az alkalmazásban állók mintegy 13 százalékának a keresete volt minimálbér körüli, most az arány az 5 évvel ezelőttinek már kevesebb, mint a fele, 4-5 százalék. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt 2006 második felében bevezették az úgynevezett garantált bérminimumot, ezért a például a szakmunkásoknak nem lehet már következmények nélkül csak minimálbért számfejteni alapbérként, és e felett „zsebbe”, adó- és járulékfizetés nélkül további bért is kifizetni. Másrészt olyan bérjárulék rendszert vezettek be 2006-tól, amely szerint a munkáltatónak alkalmazottai bére után legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő bérjárulékot kell fizetnie, ha bérlistával nem igazolja az adóhatóságnak, hogy az alkalmazottainak a kétszeres minimálbérnél valójában is kisebb bért ad, például mert a munkavállalóinak nincs szakképzettsége. Egyébként szinte nincs olyan szakterület, ahol ne lett volna csábító a járulékfizetési kötelezettség „mérséklése” zsebbe fizetéssel. Különösen jellemző volt ez a mezőgazdaságban, az építőipari, a kereskedelmi és a szolgáltató ágazatokban.
Az APEH szóvivője, Bakonyi Ágnes a kérdésünkre – mennyi lehet a tényleges minimálbér? – tudatta: a 2008. évi szja-bevallások alapján 345 ezer magánszemély tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti jövedelmet. Ám arra, hogy akik minimálbérések, de ezen felül zsebbe is kapnak még pénzt, azok átlagosan mennyivel kaphatnak többet, csak annyit közölt: az adóhatóság nem végez a feketegazdaság arányára vonatkozó becsléseket. Azügyben pedig, hogy a minimálbér emelése fehérítené-e
a feketegazdaságot, így vélekedett: – A minimálbér korlátlan emelése nem feltétlenül hat a feketegazdaság kifehérítésének irányába. A foglalkoztatók közterhei ugyanis a minimálbér emelése esetén növekedhetnek. Előfordulhat, hogy egy esetleges megemelt minimálbérnél a foglalkoztató inkább a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, vagy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást választja. Azt a foglalkoztatót pedig, aki esetleg saját maga sem jelentkezett be az adóhatósághoz, vagy csak nem akar közterheket fizetni az általa alkalmazott személy után, egyáltalán nem érdekli a minimálbér változása. S elmondta a tapasztalatukat: az adóhatósági – elsősorban a vagyonosodási – vizsgálatokon tucatszám találkoztak olyan magánszemélyekkel, akik több tízmilliós kiadásokat kívántak igazolni „a minimálbérből hosszú évek alatt összegyűjtött” jövedelmeikből. S ugyanígy fény derült olyan foglalkoztatókra is, amelyek több százezer forint közterhet azért nem fizettek meg, mert a bevallásaikban nem a valós, hanem a teljesítettnél alacsonyabb kifizetéseket tüntettek fel.
Szabó Péter András, a Pénzügy-minisztérium elemző közgazdásza, „A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás Magyarországon” című tanulmány társszerzője azért szolgált nekünk becsléssel, még ha ő sem mondott összeget, hogy átlagosan mennyivel lehet több a valóságos minimálbér a papírra vetettnél: – A hazai kutatásokból, köztük a miénkből tudható, hogy 2003-ban – amikor a minimálbéresek aránya még több mint a duplája volt, mint ma –, körülbelül a minimálbéreseknek a fele lehetett „szürkebéres”, míg a másik fele ténylegesen csak a minimálbért kaphatta kézhez. A szürkebérezéssel csalók aránya az építőiparban s a kereskedelemben magasabb volt az átlagnál, míg más foglalkozási ágakban, ahol ugyancsak sok volt a minimálbéres – például a takarítók és más képzetlen munkások között – a béreltitkolás jóval ritkábban fordult elő. Akkori becsléseink szerint a minimálbéren bejelentettek, de még szürkén is fizetettek valós bére átlagosan 60-80 százalékkal lehetett a minimálbér felett. S bár azóta nem vizsgáltuk újra, ez valószínűleg nem változott. Vagyis a szürkebérezés Magyarországon ma is létező jelenség. Ám az iméntiek miatt egyáltalán nem mondhatjuk azt, hogy minden minimálbéres csaló lenne. Így a nullából és a 60-80 százalékból képzett „átlagos”, 30-40 százalékos szürkefizetség nem is írná le a valóságos helyzetet.
Mivel a vagyonbevallása szerint évek óta a hajdani, 50 ezer forintos minimálbérrel azonos tiszteletdíjat vesz fel a cégétől a System Consulting Zrt. tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója, Kapolyi László MSZDP-elnök is, őt arról kérdeztük: miért éppen ennyit? Talán, hogy spóroljon a közterheken, a járulékokon?
– Szó sincs erről! Tisztázzuk gyorsan: én soha sem voltam minimálbéres, hanem az igazgatóság elnökeként tiszteletdíjat kapok, amely megegyezik az évekkel ezelőtti minimálbér összegével – így Kapolyi László. – Ezen, valamint az akadémiai és a képviselői tiszteletdíjamon kívül minden más kiegészítő summáról lemondtam; a képviselői költségtérítésről is. Ezeket a pénzeket Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rászorulóknak, a szociális és oktatási intézményeknek juttatom. Eddig lényegében a vállalkozásom osztalékából éltem. Úgy hiszem, egy vállalkozás és egy vállalkozó teljesítményét az méri a legjobban, hogy a cég mennyire nyereséges és mennyi osztalékot tud fizetni. A helyzet idén romlott, mert a villamos energia ára drasztikusan csökkent, így 2009-ben nem fogok részesülni osztalék- kifizetésben. Ez azt jelenti, hogy most körülbelül havi bruttó 925 ezer forintból élek. És szeretném határozottan leszögezni: a mindenkori jövedelemforrásaim után – ezek közé tartozik vállalkozásom, az Országgyűlés Hivatala, az MTA SZTAKI – a járulékfizetési kötelezettségeimnek maradéktalanul eleget tettem. Minden jövedelmem után – az ötvenezres „minimált” is beleértve – fizetek járulékot, idén havonta több mint 275 ezer forintot. Ami pedig az igazi minimálbért illeti, persze, én is annak örülnék, aminek sokan: ha az összege emelkedni tudna. Természetesen ez nem érinti a tiszteletdíjam nagyságát a jövőben sem. Ám a minimálbér emelése a gazdaság állapotától függ. A héten egy bizottsági ülésen hallottam az Állami Számvevőszék prognózisát; a kilátások viszonylag derűsek, a gazdaság el fog indulni a felfelé vezető pályán. S a tempótól függ, hogy mikor mennyit nőhet majd a minimálbér – mondta.

(vasvári)

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!