Nagyobb befolyáshoz jutnak a legnagyobb fejlődő országok a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) és megszigorítják a pénzügyi szektor szabályozását – állapodtak meg a legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport vezetői az amerikai Pittsburghben, helyi idő szerint pénteken véget ért találkozójukon, amelyen nem sikerült áttörést elérni az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdéseiben.
Latin-Amerika megerősödését jelzi.
A pénzügyi szféra szabályozási reformját a G20 keretében működő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) dolgozza ki 2010. október végéig. A jelenlegihez hasonló válságok elkerülését biztosítani hivatott szigorításokat szakaszosan, 2012 végéig kell bevezetni. A Húszak területén kötelező lesz majd például az EU-ban már érvényes úgynevezett Bázel II szabályozás, amely egyebek között előírja, hogy a bank saját tőkéjének a teljes hitelállomány minimum 8 százalékát kell elérnie. A szektor legnagyobb szereplőit, bankokat, brókercégeket rendszeresen átvilágítják, terhelési próbának, úgynevezett stressz-
tesztnek vetik majd alá. A csúcsvezetői fizetésekre vonatkozó előírásokat pedig úgy alakítják át, hogy veszteség esetén senki ne kaphasson csillagászati prémiumot, és a jutalmak ne ösztönözzenek túlzott kockázatvállalásra. A reformok legfőbb célja, hogy állami támogatás nélkül is stabilan, biztonságosan működjön a pénzügyi rendszer, amelyet állami tőkeinjekciókkal sikerült csak feltámasztani a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után.
A káros hatású gázok kibocsátását szabályozó, 2012-ben lejáró kyotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás ügyében nem sikerült előbbre lépni a csúcson. A decemberi koppenhágai klímakonferencia sikere ezért veszélybe került, figyelmeztetnek elemzők. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt Pittsburgh-ben elmondta: meglehet, hogy még Koppenhága előtt összehívnak egy újabb G20 csúcsot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!