Obama konfrontációtól óvta Iránt

Az új iráni urándúsító építése kapcsán a hírszerzési információkat teljesen megbízhatónak ítélte, s úgy fogalmazott: Teherán szavai és tette ellentmondanak egymásnak, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál, vagy sem. Az Egyesült Államok a diplomáciai utat részesíti előnyben, de ha szükséges, levonja a következtetéseket. Ha a diplomácia útja nem járható, akkor „fájó szankciók” után kell nézni – mondta Obama. Szavai szerint az Egyesült Államok biztonsága miatt nem zárhatók ki a poten-
ciális katonai lépések sem, s óvta Iránt attól, hogy a konfrontáció felé vezető utat válassza.
Az amerikai elnök szerint a Teheránnal tárgyaló hatalmak szolidaritásának új szintjét jelenti, hogy Kína és Oroszország is kérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzését a titkos iráni nukleáris létesítmény tekintetében.
Előzőleg Barack Obama amerikai elnök, Gordon Brown brit kormányfő és Nicolas Sarkozy francia elnök a pittsburghi csúcson azzal vádolta meg Iránt, hogy titkos létesítményt hozott létre, s decemberig adtak időt annak a nemzetközi ellenőrök előtti megnyitására, ellenkező esetre pedig súlyos szankciókkal fenyegetőztek. A nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásán őrködő NAÜ szóvivője azt közölte, hogy Teherán szeptember 21-én arról tájékoztatta az ügynökséget: a már létező natanzi urándúsító üzeme után most egy második ilyen létesítményt épít.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pénteken hibának minősítette Obama nyilatkozatát. Azt állította, hogy Teherán mindent megtesz atomprogramja átláthatósága érdekében, bár megjegyezte, ez nem azt jelenti, hogy minden létező létesítményükről tájékoztatni kell az Obama-kormányzatot. "Obama hibái nekünk kedveznek" - tette hozzá.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint Iránban NAÜ-ellenőrzésre van szükség, s Teheránnak bizonyítania kell jó szándékát a jövő heti genfi tárgyalásokon. Az orosz államfő pénteken, a pittsburghi G20-csúcs végén nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az új urándúsító üzem építése Iránban nincs összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsa követeléseivel. Teheránnak mindezért az október elsejei genfi tárgyalásokon „meggyőző bizonyítékokat” kell adnia, hogy békés szándékai vannak nukleáris téren. A NAÜ-vel való „maximális együttműködésre” szólította fel Iránt az orosz elnök, figyelmeztetve, ha elmarad az együttműködés, akkor az együttműködés ösztönzői nem működnek, akkor más mechanizmusok lépnek működésbe.
Medvegyev megerősítette azt is: Moszkva lemond arról, hogy Iszkander rakétákat telepítsen a Kalinyingrádi területre. Orosz részről korábban ezt a szándékot már jelezték, cserébe azért, hogy Washington feladta a közép-európai rakétavédelmi rendszer telepítésének tervét. Az orosz elnök szerint miután Washington visszavonta telepítését, hasonlóképpen jár el ő is az Iszkanderek telepítésének kérdé-sében.
Hamarosan megkezdheti működését Irán újonnan bejelentett urándúsító üzeme – idézte szombaton a Farsz iráni félhivatalos hírügynökség az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hameneinek egyik munkatársát. A jelentés egy nappal azután látott napvilágot, hogy Barack Obama amerikai elnök a pittsburghi G20-as csúcson azt követelte Irántól: decemberig tárja fel a nemzetközi ellenőrök előtt nukleáris programjának minden részletét, különben fájdalmas szankciókkal sújtják. „Az új gyár, ha az Isten is úgy akarja, hamarosan megkezdi működését” – mondta a Farsz szerint a Hamenei ajatollah hivatalát vezető Mohammad Mohammadi-Golpajegani az iraki–iráni háború kitörésének évfordulóján.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pénteken New Yorkban azt állította, hogy a szent város, Kum közelében épülő létesítmény „teljesen törvényes”, és nyitva áll Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei előtt. Azt, hogy az építkezésről Teherán csak szeptember 21-én tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), Ahmadinezsád azzal indokolta, hogy az új urándúsító csak másfél év múlva lesz működőképes, a NAÜ szabályai pedig csak az üzembe helyezés előtt fél évvel írják elő a bejelentést.
Ugyancsak pénteken Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az iráni elnökkel folytatott New York-i megbeszélésén „súlyos aggodalmának” adott hangot, amiért Teherán – amint arról az újabb építkezés is tanúskodik – folytatni kívánja az urándúsítás tevékenységét. A főtitkár megismételte felhívását, hogy Irán maradéktalanul hajtsa végre a rá vonatkozó biztonsági tanácsi határozatokat, továbbá teljes mértékig működjön együtt a NAÜ-vel minden, a nukleáris programját illető aggodalom tisztázása érdekében.
Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy a leleplezés, miszerint Irán a már létező natanzi urándúsító üzeme után most egy második ilyen létesítményt is épít, „egyértelmű választ” követel meg a nagyhatalmaktól a Teheránnal tartandó október 1-jei tárgyalásokon. Lieberman szerint az újabb leleplezés „minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy ez az ország (Irán) atomfegyverrel akar felszerelkezni”.
Irán és a nukleáris dossziéjával foglalkozó hat ország (az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország és Kína) október 1-jén Genfben ülnek tárgyalóasztalhoz.
Nicolas Sarkozy francia elnök felszólította Iránt, hogy nyissa meg nukleáris létesítményeit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzései előtt. A kétnapos pittsburghi G20-csúcs zárása alkalmából tartott sajtóértekezletén a francia vezető kifejtette: engedjék meg (az irániak) a NAÜ-ellenőrzéseket, s akkor eldönthető, kinek van igaza az iráni elnök és a nyugati országok között a nukleá-ris program valódi céljairól kialakult vitában. „Azt szeretném, hogy nekik (az irániaknak) legyen igazuk, de ehhez arra van szükség, hogy lehetővé tegyék számunkra az ellenőrzések
végrehajtását” – fogalmazott Sarkozy.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerint egy esetleges katonai akció Irán ellen csak időnyereséget adna, míg a diplomáciára azért van szükség, hogy meggyőzzék az iszlám államot: mondjon le nukleáris programjáról. Gates erről egy péntek esti tv-interjújában beszélt, amelyet a CNN amerikai hírtelevízió sugárzott. A realitás az, hogy nincs katonai változat, ami bármivel is többet adna az időnyerésnél, a becslések szerint egytől három évig, vagy hasonló mértékben – mondta Gates. Hozzáfűzte: az egyetlen egy út, hogy az irániaknak ne legyen nukleáris potenciáljuk az, ha az iráni kormány amellett dönt: az ilyen fegyverek birtoklásával csökken az ország biztonsága.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!