A társadalommal el kell fogadtatni a közgazdasági realitásokat, nem lehet leegyszerűsíteni bizonyos kérdéseket – összegezte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szombaton Zalakaroson, a közgazdászok háromnapos vándorgyűlésének zárásaként.
Szombaton Simor András jegybankelnök, Katona Tamás pénzügyi államtitkár és Varga Mihály volt pénzügyminiszter is előadást tartott a vándorgyűlésen. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban a Magyarországgal kapcsolatos kockázati megítélés tartotta vissza a monetáris tanácsot attól, hogy kamatot csökkentsen, az inflációs kilátások erre lehetőséget adtak volna. A MNB elnöke szerint a válság legnagyobb tanulsága számunkra az, hogy az ország tartós növekedését jobban kell építeni belső forrásokra, miközben a világon biztosítani szükséges a nemzetközi tőke áramlását. A másik tanulság, hogy nem lehet még egyszer elkövetni azokat a költségvetési hibákat, amelyeket elkövettünk, az államháztartásban tartós egyensúlyt kell kialakítani. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt emelte ki, hogy a világgazdasági válságban Magyarország kivétel abból a szempontból, hogy itt nem volt egyensúlyvesztés, a kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel sikerült ezt megakadályozni. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter, a közgazdász vándorgyűlésen kifejtette: a költségvetési kiadások kontrollja és 45 százalékos GDP-újraelosztási arány mellett bevezethető az egykulcsos adó, amelynek már alacsonyabbnak kell lennie a Fidesz-kormány által tervezett 21-22 százaléknál. Kovács Árpád elnök kijelentette: az eddigi hazai költségvetés-készítési metódust már nem lehetett tartani. Ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő évi tervezet készítésekor „azok a politikusok, szakemberek, akik ezeknek a számoknak a beírását vállalták, jó érzékkel, jól találták el”. Hozzátette: a realitás elfogadásához tartozik, hogy tudomásul kell venni, a korrupció, a feketegazdaság a jelenlegi körülmények között nem csökken belátható szintre. A korrupciós hatásokban ugyanis „elképesztő szerepe van az előző évek befektetési cikcakkjainak”, a költségvetés politikája egy országban korrupciógeneráló tényező – mondta Kovács Árpád.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!