Ki mit ér el?

Nem lehet ő köztársaságunk elnökének „megakadályozott” szlovákiai látogatásával kapcsolatban reagáló, kompetenciával rendelkező személy. Még akkor sem, ha erre a főnöke inspirálta volna.  
Most arról ne beszéljünk, hogy Sólyom László önálló elhatározásai milyen felháborodást, elutasítást okoztak a környező, magyar nemzetiségűekkel is lakott országokban. Délvidéki tervezett látogatása, külön repülőgépe erdélyi leszállásának megtagadása. Révkomáromi szoboravatási döntése. Pedig esetleg  arra is gondolni kellene, milyen környezetben szocializálódott.
Talán mégiscsak annyit, hogy az Echo Tv minapi adásában Gyurcsány Ferencet ismét ízléstelenül elmarasztalták a közelmúltbeli konfliktuskezelésében való sikertelenségért. Nos, ehhez emlékeztetőül:  a dunaszerdahelyi futballbotrányt valóban nem tudta a javunkra rendezni. Ugye nem kizárólag  rajta múlott?  Ezek után Sólyom László találkozott Gasparovic elnökkel, azzal a céllal, hogy majd ő megoldja ezt a minket igazoló, hallatlan  problémát. Ugye emlékszünk? Neki sem sikerült.  Ellenben büszkén tájékoztatott arról, hogy a nyelvhasználat ügyében számunkra sikeres megállapodásra jutott.
Röviddel ezután Gasparovic úr olyan törvényt írt alá, ami a mi oldalunkról talán túlzott és nem eléggé védhető, majd a hazai és nemzetközi indulatokat hergelő, újabb törvény született a szlovák parlamentben. Akár tetszik az ellenzéknek, meg mamelukjaiknak, akár nem, most sem a magyar kormány „gyengeségén” múlik, vagy múlt a Bajnai–Fico-találkozó kimenetele.
Igencsak ideje lenne, ha a baloldal végre érdemben elébe tudna menni a jobboldal népbutító kampányszövegeinek. Bajnai Gordon nemzetközileg is elismert, de az ellenzék lebecsüli. A hazai javuló eredményeket meghazudtoló, nemzetközi renoménkat gyalázkodással illető, sorozatos megnyilvánulásaikat érdemben ellensúlyozni kellene.
Kurucz Lajos, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!