Arról tudósítanak a lapok, hogy a bírók megvétózzák a Polgári
Törvénykönyv bevezetését, mert nem elég az idő a törvénycikkelyek
megtanulására. Kevés a bevezetési időnek megszabott fél év, vagyis a
2010. május elseje.

 A bírák komoly erőket vetnek be azért, hogy megakadályozzák a törvény hatályba lépését. Nem akárki, a frissen megválasztott főbíró, Baka András tolmácsolta a bírók véleményét, az aggódó szavakat az igazságügyi miniszternek a héten. Valószínűleg attól tartanak, hogy Magyarországon sokan lehetnek, akiknek egyszerre van olyan polgári peres ügye, amely, mint egy állatorvosi ló, az összes paragrafust érinti. Máskülönben a panasz arról szólna, hogy tegyük fel: 2010 áprilisában kap a bíró egy örökösödési pert, amelyben döntenie kell, hogy a második feleségnek mennyi jut a hagyatékból, ahhoz képest, hogy az első házasságból született gyermek is nagykorú már. Ebben az esetben a bírónak ugyanis el kellene olvasnia az új PTK-ban az ügyre vonatkozó rendelkezésekről található maximum egy tucat oldalt, azt viszont mind, ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson. Erre van fél év. Nagy kihívás, pláne, hogy még nincs is az asztalán az ügy. Arra nem gondolhatunk, hogy a legfelsőbb bíróság elnöke attól tartana, hogy a magyar bírói kar 2010 májusáig nem képes elolvasni az egy-egy ügyhöz tartozó paragrafusokat a PTK-ból. Addig ugyanis csak olvasgatnia kell. Ne becsüljük le a feladatot, az igazságügyi tárca is sejtette, hogy nem lesz könnyű a bíráknak az új paragrafusok elsajátítása, mert 200 millió forintos keretet hoznak létre csak arra, hogy a bíráknak segítsenek a szabályok megértésében és megtanulásában. Arra most ne is gondoljunk, hogy esetleg a 400 millió forintos keret valóban nagyobb segítség lenne, tehát érdemes erre is hajtani. Inkább azon törjük a fejünket, hogy mit veszítünk, ha nem lép hatályba az új PTK. Draskovics Tibor, igazságügy-miniszter szerint a kódex célja, hogy nagyobb teret adjon a polgári – egyéni és vállalkozói – autonómiának, döntési szabadságnak, szemben az állami beavatkozással, de ezzel párhuzamosan az állam határozottabban lépjen fel az olyan kiszolgáltatott emberek érdekében, mint például a fogyatékkal élők, vagy az olyan helyzetekben, amikor a fogyasztók a piacon egy erős termelővel, illetve kereskedővel állnak szemben. Nézzük a dolgot a lehető legnagyobb jóhiszeműséggel. Attól tartanak a bírák, hogy olyan kevés az idő a számukra a paragrafusok mélyén rejlő igazság ezernyi értelmezési lehetőségének feltárására, hogy hiába szeretnének nagyobb teret adni a polgári, vagyis az egyéni és vállalkozói autonómiának, esetleg engednek a reflexeiknek és a fél évszázados beidegződéstől hajtva, rossz döntést hoznak. Attól is tartanak a bírák, hogy bármennyire érzik az idők szavát, azt a szellemet, amit az új törvény is tükröz, vagyis, hogy nagyobb védelem jár a fogyasztónak a termelővel szemben, a fél évszázados beidegződésükkel esetleg a termelőnek és a kereskedőnek a javára döntenének.
Ettől félnek a bírák.
Én meg attól, hogy ha nem lép életbe a törvény, akkor biztos, hogy addig a régi szabályok az érvényesek vagyis addig biztos, hogy a bíró sem védhet meg sem a termelőktől, sem a kereskedőktől sem az államtól, sem a bíráktól.
Kínos egybeesés, hogy a Fidesz a bírák pártján áll.

Vicsek Ferenc

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!