Elrepült babakocsi, szörnyethalt nyugdíjas az unokájával, agyonvert középkorú férfi, megfenyegetett kismama, motorral elgázolt rokkantkocsi. Mindez nem egy horrorfilm forgatókönyve, hanem a hazai gyalogátkelőhelyeken az elmúlt hetekben-hónapokban történt legborzalmasabb esetek lajstroma. Azokon a hazai zebrákon, ahol – elvileg szigorú és kivételt nem ismerő jogszabály garantálja a gyalogosok elsőbbségét…
Ebből az áldatlan helyzetből lett elege a RaGya-nak, vagyis a Radikális Gyalogosok Mozgalmának. Egyik csoportjuk, a Radikális Zebrahasználók Országos Akciócsoportja elsőként azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy bejelentette: a város több gyalogátkelő-
helyénél filmre veszik és feljelentik a szabályszegő és nemritkán ezzel együtt rendkívül agresszív autósokat, akik fittyet hánynak az Európa szebbik felén már évtizedek óta működő gyalogosátengedési rituálénak. Második alkalommal azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy az egyik forgalmas gyalogátkelőhelyen körbe-körbe sétálva „radikálisan„ éltek elsőbbségi jogukkal nem kis torlódást és megrőkönyödést okozva a forgalmas útszakaszon.
– Ahogy a nyilvánosság előtt ígérték, valóban eljuttatták feljelentéseiket a rendőrséghez a Radikális Zebrahasználók, első körben 22 darabot, amelyek jó része értékelhető adatokat tartalmazott, és az illetékes rendőri szervek természetesen megkezdték az eljárásokat – erősítette meg lapunk kérdésére Bényi Mónika rendőrségi szóvivő, aki nem lát problémát abban, ha egyesek a törvényeket betartva mutatnak rá valódi közlekedésbiztonsági problémákra, de hozzátette: a rendőrség joga – és kötelessége – ilyen ügyekben bármilyen módon eljárni. A szóvivő szerint egyébként még csak „radikális gyalogos” mozgalmárnak sem kell lennie senkinek ahhoz, hogy hasonló módon jelezze, ha jogszabálysértést tapasztal: bárki, aki bizonyítani tud olyan esetet, ahol nem adják meg a gyalogosoknak az elsőbbséget, feljelentést tehet a rendőrségen. Kérdésünkre azt is elmondta: bárki fordulhat telefonon a lakhely szerint illetékes rendőrkapitánysághoz, ha olyan gyalogátkelőhelyről tud, ahol gyakoriak a hasonló esetek.
Elsőbbségadás elmulasztása gyalogátkelőhelyen – alapesetben – egyébként 50 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha ehhez gyorshajtás is társul az plusz 300 ezerrel megemelheti a büntetést. Ha pedig fenyegető viselkedés is társul mindehhez az autós részéről, akkor akár a garázdaság esete is fennállhat, ami akár letöltendő börtönbüntetést vonhat maga után.
– Üdvözlöm a radikális gyalogosok mozgalmát, hiszen olyan problémára hívják fel a törvényeket maximálisan betartva a figyelmet, amelyet annakidején az Új rend kormánybiztosaként munkatársaimmal együtt a KRESZ szigorításával mi magunk is meg akartunk oldani – mondja a Vasárnapi Híreknek Kondorosi Ferenc jogászprofesszor, aki nem tagadja, „rosszul élte meg, de túltette magát” azon, hogy félbe kellett hagynia a biztonságosabb és törvényesebb hazai közállapotok érdekében végzett közhivatalát. – Sajnos felesleges jogelméleti viták és a szakértők molyolása miatt elmaradt a KRESZ kívánatos módosítása, amely hatékonyan védte volna meg a babakocsikat, időseket és minden vétlen gyalogost az agresszív száguldozóktól – mondja Kondorosi professzor, aki szerint Európa minden kultúrállamában kötelező a gyalogátkelőhelyek előtt lassítani és ennek eldöntését nem lehet, nem lenne szabad az autósokra bízni. Márpedig a még idén életbe lépő kisebb KRESZ- módosítás ezt továbbra is fenntartja. Kondorosi szerint egyébként az egész magyar KRESZ átfogó reformra szorulna, és erre szakmai műhelyekben készen is állnak a tervezetek, csak „valahogy lekerült a napirendről” ez a téma. Szakértők szerint a jelenlegi szabályozásban az egyenesen jogi nonszenszként értelmezhető, hogy például – a gyorshajtással ellentétben – a gyalogátkelő helyen elkövetett szabálysértések nem tartoznak az objektív felelősség hatálya alá. Vagyis ha egy ilyen jogsértést nem sikerül jól dokumentálni, az arra hajlamos autósok a korábbi gyakorlat szerint továbbra is hazudozhatnak arról, hogy milyen hozzátartozójuk vezette az autót, akinek adatait persze nem kötelesek megadni….
– Nem a jelenlegi KRESZ paragrafusaival van baj, hanem azzal, hogy a rendőrség nem ellenőrzi kellő gyakorisággal a szabályok betartását – magyarázza lapunknak Kovács Kázmér ügyvéd. A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint „így kialakult a zebráknál az a gyakorlat, hogy az erősebb autós gyakran nem ad elsőbbséget a gyengébb gyalogosnak. Pedig a gyalogátkelőhelyek előtt jelenleg is le kell lassítani 35-40 km/órás sebességre minden olyan esetben, ha az nem látható be tökéletesen, akár egy parkoló autótól, egy kanyar miatt vagy esetleg egy hirdetőoszloptól. A gyalogost pedig minden esetben át kell engedni, kivéve ha egyértelmű gesztussal vagy szemkontaktussal utal arra, hogy lemond elsőbbségi jogáról.” Jól belátható, egyenes úton ahol nem is lehet a közelben zebrán átkelni szándékozó gyalogos, ott viszont – helyesen – nem tartalmaz ilyen kötelezettséget a KRESZ – fejtegeti az autós érdekvédelmi szervezet jogi szakértője.
Abban tehát mindenki egyetért, hogy a gyalogosátkelőhelyek a jelenleginél fokozottabb védelemre szorulnak. Ezt a radikális gyalogosokon kívül szerencsére a rendőrség is így gondolja, hiszen – lapunkhoz eljuttatott közleményük szerint – ősszel ismét „zebraakcióba” kezdenek, amelynek keretében elsősorban azokat a gyalogátkelőhelyeket kísérik fokozott figyelemmel – és trafipaxszal –, ahol nincsen jelzőlámpa. Ebben állítólag a polgárőrök is hathatós segítséget nyújtanak majd. Ez valószínűleg el is kél, hiszen az „ORFK adatai alapján 2008-ban 1164 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt kijelölt gyalogosátkelőhelyen. A gyalogos- elütések többségét, egészen pontosan 72%-át – összesen 839 balesetet – gépjárművezetők okozták. Ezekben a balesetekben sajnálatos módon 47 gyalogos vesztette életét.”
(bóday)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!