Európa köszöni az íreknek

Az Európai Unió reformszerződéséről másodszor kiírt ír népszavazáson a részvevők kétharmada támogatta a dokumentum elfogadását – jelentette be szombaton az ír választási bizottság a szavazatok összeszámlálása után. A pénteki referendumon a mintegy hárommillió választópolgár 58 százaléka járult az urnák elé, akiknek 67,1 százaléka támogatta voksával a lisszaboni szerződés elfogadását.
 „Köszönjük, Írország” – e szavakkal kezdte szombati brüsszeli sajtótájékoztatóját José Manuel Barroso, miután ismertté vált, hogy a pénteki ír népszavazáson a többség igent mondott az Európai Uniót megreformáló lisszaboni szerződésre. A támogató állásfoglalás a gazdasági válság időszakában „az európai szolidaritás értékét mutatja” – mondta az Európai Bizottság elnöke. Úgy vélekedett, hogy a mostani, megismételt népszavazáson immár sokkal tájékozottabbak voltak az ír polgárok a lisszaboni szerződés ügyében, mint a tavalyi, kudarccal végződött referendumon. Emlékeztetett  arra is, hogy az EU garanciákat adott Írországnak arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos bizonyos ír aggályok alaptalanok, valamint fenntartotta az „egy ország, egy EU-biztos” szabályt. 
Az Európai Bizottság elnöke szerint minden remény megvan arra, hogy a lisszaboni szerződést most már mindegyik tagországban hivatalosan is ratifikálják.

Írországon kívül ezzel még Lengyelország és a Cseh Köztársaság adós. A lengyel államfő korábban az ír népszavazás kimenetelétől tette függővé, hogy aláírja-e a ratifikációs okmányt, Prágában azonban ennél bonyolultabb a helyzet. Ott a szerződést ellenző konzervatív képviselők újra az alkotmánybírósághoz fordultak, Václav Klaus köztársasági elnök pedig erre hivatkozva vonakodik aláírását adni. Uniós elemzők szerint ha Klaus jövő májusig ellenállna, vagyis a szerződés addig sem lépne életbe, akkor ez azzal járhatna, hogy Nagy-Britanniában a konzervatívok – mivel bizonyára megnyerik a parlamenti választást – ígéretüket beváltva népszavazásra viszik a kérdést, ami bizonyosan megpecsételné a lisszaboni szerződés sorsát. Barroso most úgy fogalmazott,  hogy azt várja a Cseh Köztársaságtól, hogy az alkotmányosságnak megfelelő eljárást a lehető legrövidebb idő alatt lefolytatják.
A soros EU-elnök, Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt szerint az írországi népszavazás után nem kell rendkívüli EU-csúcsot tartani a reformszerződésről. Ezt azzal indokolta, hogy  október végére egyébként is terveznek uniós csúcstalálkozót, amely megítélése szerint „tökéletes időzítés” lehet arra, hogy a szerződésről szót ejtsenek. A svéd sajtóban korábban olyan találgatások láttak napvilágot, hogy Stockholm esetleg rendkívüli EU-csúcsot hív össze, nyomást gyakorolandó Václav Klaus cseh államfőre. Reinfeldt közölte, hogy szerdára Brüsszelbe hívta Jan Fischer cseh kormányfőt és José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy megvitassa velük a szerződés ratifikálásának továbbvitelét.
 Az EU döntéshozatali mechanizmusát áramvonalasítani hivatott szerződést mind a 27 uniós tagállamának el kell fogadnia, de egyedül Írországban kötelező népszavazást kiírni róla. Dublin a tavalyi kudarc után – engedményekért cserébe – beleegyezett abba, hogy újabb referendumot tartsanak.
 Az ír népszavazás eredményei-nek ismertté válását követően szombaton Saarbrückenben tartott rendkívüli sajtóértekezletén Angela Merkel német kancellár is gratulált az íreknek és Brian Cowen miniszterelnöknek az igen szavazatok győzelméhez. Merkel külön kiemelte, hogy az írországi jóváhagyásról a német egység napján érkezett hír. Utalt arra, hogy a német egység elválaszthatatlan az európai egységtől, amelyben a Európai Unió intézményeinek reformját előirányzó lisszaboni szerződés életbe lépése kulcsfontosságú szerepet tölt be.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke leszögezte: ez még nem az út vége, az uniónak számos nehéz-
séggel még ezután is keményen meg kell megküzdenie. Ezek között említette az energiaellátás biztonságát, a növekvő munkanélküliséget, a bevándorlás és az öregedő társadalom problémáit. A megoldást a szolidaritás alapján kell keresni, mint eddig – tette hozzá. Figyelmeztetett arra is, hogy az EU nem feledkezhet meg azokról sem, akik nemmel szavaztak. Velük is éreztetni kell, hogy a közös Európában, mindenki Európájában élnek – szögezte le Buzek.
Az Európai Unió reformszerződésének ír jóváhagyása után a lengyel elnök is „haladéktalanul” alá fogja írni a dokumentumot – jelentette ki az államfői hivatalt vezető Wladyslaw Stasiak szombaton Varsóban. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy Kaczynski elnök – amint azt korábban megígérte – „nagyon gyorsan” aláírja szerződést. „Európában nagyon várják már Kaczynski elnök aláírását, és nem szeretném, hogy Lengyelország olyan színben tűnjön fel, mintha fékezni akarná a lisszaboni szerződés” ratifikációs folyamatát – mondta Tusk. A lengyel törvényhozás mindkét háza már tavaly elfogadta az EU reformszerződését.
Nicolas Sarkozy francia elnök az Elysée-palota közleménye szerint gratulált az íreknek, hogy „Európát választották” és felszólította a jóváhagyással még adós országokat: a lehető leggyorsabban ratifikálják a lisszaboni szerződést, hogy még az év vége előtt hatályba léphessen.
Gordon Brown brit kormányfő is üdvözölte a népszavazás eredményét, amely szerinte jó Nagy-Britanniának és Európának. A brit konzervatívok viszont az ír népszavazás után is látnak módot a nagy-britanniai népszavazás megtartására, és kampányolni fognak annak megakadályozására is, hogy Tony Blair volt munkáspárti brit kormányfő legyen az EU elnöke – derült ki a Konzervatív Párt második emberének, William Hague-nek a nyilatkozatából. A brit referendum az EU-szerződés szinte biztos bukását jelentené, mert a felmérések szerint a brit választók kétharmada elutasítja a dokumentum törvénybe iktatását.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!