Olimpiai szamba a Copacabanán

Bár a koppenhágai bejelentés után Luiz Inácio Lula da Silva köztársasági elnök kiadta a jelszót: „dolgozni, dolgozni, dolgozni!”, a brazilok egyelőre hallani sem akarnak munkáról. A világ egyik leghíresebb strandján, a Copacabanán egymást érik a szambapartik, a helybéliek dob- és trombitaszóra ropják, és megjelent egy gigantikus zászló is, „Rio szeret benneteket” felirattal.
Az államfő bejelentette, hogy Rio de Janeiro olyan olimpiát rendez 2016-ban, amilyet még nem látott a világ. A híres Maracana Stadionban 2016. augusztus 5-én sorra kerülő nyitóünnepségig azonban még van idő, a rögtönzött karnevál következő hivatalos fejezetét már ki is hirdették vasárnap délutánra... Bár az talán valószínűtlen, hogy – az amúgy felhőtlenül örömteli előkészületek jegyében – innentől csaknem hét éven át folyamatosan csupa szambából álljon a brazilok élete.
Rió a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tegnapelőtti ülésén diadalmaskodott – meglepő előzmények után. Ilyen volt mindenekelőtt az, hogy a világ legjelentősebb fogadóirodáiban – gyakorlatilag kivétel nélkül – toronymagas esélyesnek számító Chicago már a voksolás első körében kiesett, hiába szállt be a Szeles Város sikeréért kampányolók közé személyesen Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke is, aki pedig a NOB-ülés résztvevőit a szavazást megelőző péntek délelőtti koppenhágai villámlátogatásán minden meggyőző erejét latba vetve igyekezett „megpuhítani” és az amerikai metropolis pártjára állítani. Chicago után rögtön a másik nagy esélyesnek vélt Tokió, az 1964 után 2016-ban újfent házigazda szerepkörre vágyó japán főváros következett a kiesési sorrendben, így maradt a döntő körre Madrid és Rio de Janeiro. A spanyol főváros mellett-mögött felsorakozott a dán fővárosba odarepült majdhogynem teljes uralkodói család, I. János Károly királlyal az élen, ott volt továbbá Zapatero kormányfő, aztán a világhírű sportolók küldöttségében Raúl, a Real Madrid futballikonja, és korántsem legvégül: az a Samaranch, a NOB korábbi – 1980 és 2001 között hivatalban volt – elnöke is, aki hajlott korára, 89. életévére is hivatkozva kérte a NOB-tagoktól, hogy ugyan már, válasszák Madridot. Nem tették. Hogy Samaranch könnyei bizonyultak hatástalannak, vagy az az érv, hogy 1992-ben, Barcelonával Spanyolország már „kipipálta” magát? Netán a földrészek közötti rotáció hivatalosan tagadott, a gyakorlatban azonban nagyon is működő elve, amely szerint egyazon kontinens nem lehet egymás után közvetlenül kétszer is házigazda, márpedig 2012-ben London rendezi az ötkarikás játékokat? Ki tudja... Ami tény: a döntő szavazásnál 66 NOB-tag mondott igent Rióra, s csak 32 támogatta Madrid sikerét, vagyis a vártnál is hatalmasabb fölénnyel nyert a brazil nagyváros, amelynek szószólói hatékonyan érveltek például azzal, hogy már a XXXI. nyári olimpia következik 2016-ban, de eddig még egyszer sem adhatott otthont az emberiség legnagyobb sporteseményének Dél-Amerika. Hét év múlva vége szakad ennek az áldatlan állapotnak. Brazília pedig a 2007-es Pánamerikai Játékok, a 2014-es labdarúgó-világbajnokság után 2016-ban olimpia keretében fogadhatja a földkerekség legjobb-jait. Nem lehet kétségünk felőle: szívvel-lélekkel-szeretettel-nyitottsággal várnak el mindenkit Rióba, amely megérdemelten diadalmaskodott,  érdekes bizonyítékát adván annak is, hogy hiába ígért biztonságosabbat, többet, jobbat, gazdagabbat a másik három pályázó, ezúttal nem az anyagiak játszottak döntő szerepet a döntéshozók megfontolásaiban.

(Jamzon)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!