Ha 2011 végéig nem sikerül lefedettségben, tájékozottságban, készülékellátottságban felkészíteni az embereket a földi sugárzású digitális átállásra, akkor akár 800 ezer háztartás – ahol csak szoba- vagy tetőantenna van – tévéhasználata kerülhet veszélybe.
Márpedig ezek nagyrésze éppen azokból a hátrányos helyzetű régiókból
kerül ki, ahol sokaknak az egyetlen tájékozódási lehetőség még mindig
a televízió – lapunknak nyilatkozva többek között erre figyelmeztet a
Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője.
A média jövőjével foglalkozó szakemberek viszont úgy vélik: az internetes hírportálokon terjedő új filmes technikák, az egyre népszerűbb és nagyobb látogatottságú blogokon elérhető hírszolgáltatások gyors terjedése és népszerűségnövekedése könnyen még a létrejötte előtt nyugdíjba küldheti a digitális televíziózás nagy részét. – Megdöbbentő és ugyanakkor megható volt látni egy kis faluban, ahol pályázaton nyertek egy mobilinternet-hozzáférést
és hozzá egy laptopot, ahogy esténként körbeülték és a you tube-ról letöltött filmeket néztek az emberek – meséli Gerényi Gábor, az Index egyik alapítója, akit ez a televíziózás hőskorára emlékeztetett, amikor is gyakran előfordult, hogy egy „dobozt” nézett az egész falu. A Magyar Tartalomszolgáltatók Szövetségének elnöke ezzel azt kívánta cáfolni, hogy az interneten elérhető egyre sokfélébb „mozgóképi tartalmak” a nagyvárosi fiatal üzletemberek kiváltságai lennének.
– A rendkívül lassú digitális átállás végeredményeként majd akár 30-40 földi tévéadót is nézhetnek az emberek, míg az interneten – ingyenesen – már ma is sok tízezret – illusztrálja Gerényi Gábor azt a kínálati különbséget, amit a klasszikus tévézés és az internet alapú televíziózás kínál. Ugyanakkor a szakember nem tagadja: egy jól működő földi sugárzású digitális rendszernek lennének kétségtelen előnyei: a televíziócsatornák úgynevezett „mögöttes videótékaként” akár több ezer filmből álló kínálattal kedveskedhetnének nézőiknek, és növelni lehetne az interaktivitást.
– Valóban nem úgy halad a digitális átállás, ahogy arra sokan számítottak – mondta lapunk kérdésére Marton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az idősebb generáció azért még sokáig ragaszkodni fog ahhoz, hogy tévén tévézzen – és akik – helyesen – internetes alapú jövőképeket vizionálnak, azoknak érdemes ezt is figyelembe venniük – hangsúlyozta.
– Valóban úgy tűnik, hogy nem mindenki érdekelt a média szereplői közül a gyors digitális átállásban – mondja Csermely Ákos médiaszakértő. A Média Hungária alapítója és vezetője szintén osztja a Gerényi Gábor által már számos tanulmányban előadásban és nyilatkozatban felvázolt internet alapú televíziós jövőképet. Ugyanakkor Csermely szerint ehhez még számos technikai feltételt kell biztosítani, de szerinte ez már nincs messze.
– Tetszik vagy nem, leginkább az mutatja legszembetűnőbben, hol tart technikailag az internet, hogy mi zajlik a szex ügyében a neten. Nos, egy tízperces szexfilmet öt éve húsz percig tartott letölteni, két éve tíz perc, ma mindez két percig tart, és ez az idő hamarosan tovább rövidülhet – magyarázza Csermely Ákos. Márpedig a világban egyszerre egyidőben legtöbben szexet néznek a neten, így azon lehet igazán lemérni, alkalmas-e már ez a médium a tömegek egyidejű elérésének biztosítására. Ha ugyanis több millióan egyszerre gyorsan le tudnak tölteni egy pornófilmet, akkor a net technikailag már alkalmas arra is, hogy ugyanennyi ember például hírműsort nézzen ugyanabban az időben. Ez a helyzet pedig már nagyon hamar bekövetkezhet: ekkor pedig valódi konkurenciájává válhat a „doboznak”. Egyébként az egyik vezető magyar kereskedelmi tévécsatornának éppen most zajlik az a nagyszabású reklámkampánya, amelyben egy idős falusi nénit tanít egy fiatalember arra, miként lehet egy laptop segítségével bárhol bármikor interneten megnézni a csatorna legnépszerűbb televíziós műsorait. Gerényi Gábor ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az internet alapú hírfogyasztással nem csak a technika változik, hanem annál sokkal több. – Az interneten már ma is egészen másképp tévézünk, mint a klasszikus dobozt nézve: míg a klasszikus televíziós személyiségek sztárok, az internetes tévések igazi anticelebek. A webtévéken sokkal nehezebb manipulálni, hiszen a neten annyira erős az interaktivitás, hogy azonnal lebukik, aki ilyennel próbálkozik. Tudomásul kell venni, hogy mára a teljes nyilvánosságot elfoglalta az internetező nagyközönség. Ráadásul sokkal több az emberek speciális érdeklődésére igényt tartó tematikus webtévé, ahol pontosan azt és akkor kapja a néző, amire valóban vágyik. Gerényi kitért a blogok robbanásszerű terjedésére is: az internetes naplókon ugyanis szintén megjelentek a televíziós tartalmak. – Amerikában rengeteg kitűnő újságíró „ment ki blogba”, ott hagyva a biztos megélhetést és hátteret biztosító szerkesztőségét – és kereste degeszre magát. Ugyanis a kis webtévék és blogok üzemi költségei rendkívül alacsonyak, miközben a hirdetők körében egyre népszerűbbek. Nem csak azért, mert közülük sok rendkívül látogatott és népszerű, de gyakran jobban is hisznek az ott elhangzókban a nézők, mint a botrányoktól és manipulációs gyanúktól tépázott klasszikus tévés produkcióknak.
Természetesen Amerika messze van, viszont például Anglia már közelebb: ott pedig 2009 második negyedéve volt az első olyan időszak, amikor reklámköltésben az internet megelőzte a televíziót. Ez Csermely Ákos szerint egyrészről médiatörténeti pillanat, másrészről tökéletesen jelzi a jövő irányát és azt, hogy az internet alapú televíziózás valóban könnyen anakronisztikussá teheti a még be sem fejeződött digitális átállást.
(bóday)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!