Nyelvelő

A köszöntések és búcsúzások tipikus helyszínei a repülőterek és a vasútállomások. Ha valaki autóval utazik, nem búcsúzkodik olyan szenvedélyesen. Ennek oka, hogy nincs annyira időhöz kötve. Nem baj, ha egy kicsit később indul. A vonat viszont nem vár, a repülő még úgy sem, legfeljebb, ha késik.
A 2001 után bevezetett biztonsági intézkedések megváltoztatták a búcsúzások tipikus helyszíneit. A világ több repülőterére már csak a jeggyel rendelkezők léphetnek be, így a búcsú a bejáratnál történik. Az európai repterek esetében a kísérők még segíthetnek a „becsekkolásnál”, majd egy piros vonal jelzi az útlevél-ellenőrzéshez vezető utat, amelynél tovább nem léphetnek a hozzátartozók. Itt búcsúznak tehát, országtól, nemzetiségtől függően más-más gesztusokkal.
Oslóban, Stockholmban, Hel-
sinkiben, Párizsban, New Yorkban a reptéri búcsúzáskor puszi is jár, ha hölgyek, vagy ha egy hölgy és partnere, esetleg különböző nemű családtagok válnak el ideiglenesen egymástól. A norvé-gok és a finnek egy puszit adnak, a franciák a jobb meg a bal arcra is egyet-egyet. Brüsszelben és Amszterdamban akár romantikus filmeket is lehetne forgatni a reptereken. Itt búcsúzkodnak leginkább puszival, ugyanakkor az európaiak közül az angolok a leginkább tartózkodóak, a Heathrow és Gatwick repülőtereken ritkán látni érzelmi kitöréseket az elválás pillanatában.
A világ összes repterén a férfiak között az ölelés bizalmasabb búcsúzás, mint a kézfogás (a nők esetében az anya-fiú kapcsolatot kivéve ez a fajta bizalmas búcsú nem mindenhol megengedett). Párizsban, az észak-európai országok repterein és Asuncion, Rio de Janeiro termináljain megfigyelhetjük, hogy az ölelést gyakran hátba veregetés is kiegészíti.

Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!