Különleges ajándékot, vagy legalább is a megszerzésének páratlanul komoly esélyét kapta meg Tiger Woods, a világ leggazdagabb élversenyzője: az amerikai golfozó, aki a Forbes magazin minapi számításai szerint az első dollármilliárdos sportolójává lépett elő a világnak, immár még akár olimpiai bajnok is lehet!
A rendkívül jól fizető profi tornák tömkelegének megnyerésével a vagyongyarapításhoz eddig is roppant mód értő Woods a sportolók legnagyobb álmát eddig még csak nem is kergethette. Péntek óta azonban ő is a megvalósítható vágyak közé építheti be az eleddig számára is elérhetetlent: jelesül az ötkarikás aranyérem elhódítását, miután a NOB megszavazta a golf ötkarikás műsorba való felvételét.
Pontosabban visszavételét, tudniillik – bármilyen hihetetlennek tűnjön is – a „lyukas” sportág bizony szerepelt már az emberiség négyévenkénti sport-csúcstalálkozóján, akárcsak a tegnapelőtt az olimpiai programba hasonlóképpen bebocsátást nyert rögbi is. Na nem tegnap, hanem bő egy évszázaddal ezelőtt, az 1900-as párizsi játékokon, az újkori olimpiák közül a másodikon bukkant fel mindkettő, hogy aztán rövidebb-hosszabb idő múlva ki is kerüljön onnan…
A golf még a következő, 1904-es, St. Louisban rendezett eseményen kapott szerepet, majd eltűnt a süllyesztőben, míg a rögbiben – precízen: annak a 15 játékossal játszott változatá-
ban – 1908 és 1920 után még 1924-ben osztottak olimpiai érmeket. Hogy egyáltalán részévé válhattak a játékoknak, nagyban az újkori olimpiákat életre hívó francia bárónak, Pierre de Coubertinnek köszönhették, aki mindenek felett a rögbit pártolta, méghozzá olyannyira, hogy személyesen járt közbe francia iskoláknál ennek az amúgy férfiasan kemény sportnak a „tantárgyasításáért”, vagyis az iskolai oktatásba történő felvételéért is…
Akárhogy is volt, az írásos emlék szerint 1883-ban már művelt rögbi Párizsban bemutatkozhatott az olimpián, s bár „visszaminősítése” később megtörtént, jelenleg 96 országban űzik, visszavétele pedig kétségtelenül jelentős inspirációt fog adni az ugrásszerű továbbfejlődéshez. Ami nem pusztán a népszerűségének növekedését eredményezheti, hanem a pénz jelentősebb beáramlását is: azzal ugyanis, hogy (újfent) olimpiai sporttá vált, megduplázhatja a szponzori bevételeit – a becslések szerint jelenlegi 15-20 milliónak a kétszereséhez juthat hozzá.
A golfnál eddig sem akadt gond a kellő anyagiak hiánya miatt, sőt illő kevesebb eufemizmussal rögzíteni, hogy a világ legjobban fizető sportos tevékenységének számít hosszú idő óta, de alighanem még itt is jelentős „pótszponzori becsatlakozást” eredményezhet ”olimpiaizálódása”, miközben az amúgy 1744 óta ismert, s nagyjából máig változatlan szabályokkal létező golf bizonyos negatív hordaléka is lekophat, ami a nevéhez társul. Mire gondolunk? Arra például nem, hogy az alapból igen drága felszerelések olcsóbbá válnak, a kifejezetten elitsportként számon tartott golf kellékei eredendően sokba kerülnek, viszont módosulni fog – mert nem mehet szembe a NOB akaratával – az az eddigi gyakorlat, amely számos klub esetében kizárólag férfiakat enged(ett) be tagjai sorába. Ha úgy tetszik, a nemi diszkriminációnak véget vet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság igenje, amelynek révén a 2012-es londoni olimpiával szemben nem 26, hanem már – jobban mondva már megint – 28 sportág küzdelmeit rendezik majd meg a riói ötkarikás eseményen csakúgy, mint tavaly Pekingben, ahol a baseball és a softball „hattyúdalát” adta elő.
„Idővel majd megbizonyosodhatnak róla, hogy nagyon okos döntést hoztak most” – bizonygatta a tagságnak Koppenhágában Jacques Rogge elnök, a NOB pénteken újraválasztott vezetője, aki mindkét sportágat teljes mellszélességgel támogatta, sőt volt rögbijátékosként a hétfős rögbi felvételéért személyes kampányt is folytatott, így az eredmény akár személyes diadalaként is értékelhető. Az „ütögetők” mellett – mivel egy jelentős nemzetközi viadalon vett éppen részt – a távolból korteskedett Woods, aki videóüzenetben igyekezett „puhítani” a NOB-tagokat, hogy álljanak a golf, s annak felvétele mellé-mögé. Gyaníthatóan azonban mégsem (csak) az ő szavai estek igazán nagy súllyal latba, hanem Coubertin mai utóda, a dán fővárosban újabb négy évre megerősített Jacques Rogge állásfoglalása, sőt nyílt kiállása. Aki bizony leplezetlenül lobbizott a golf és a rögbi műsorra vétele érdekében.
A két sportág NOB-támogatottságára persze nem a múlt héten derült fény, hiszen az ötkarikás csúcsmozgalom kongresszusa, azaz teljes tagságának fóruma előtt a szűk grémium, a végrehajtó bizottság már a nyáron, idén augusztusban úgy foglalt állást, hogy az olimpiára igyekvő hetek – a legutóbb kigolyózott baseball és softball mellett a karate, a fallabda és a görkorcsolya, s persze a golf és a rögbi – közül utóbbi kettő érdemesült csatlakozásra jogosultnak… Koppenhágában aztán nem is volt vita: a vb-tagok közül 81 támogatta a tojáslabdásokat 8 nem ellenében, de még a szorosabb versenyt kiváltó golf esetében is biztos, 63:27-es voks-arány döntött a felvétel mellett.
Woods persze rögvest azt nyilatkozta, hogy bár 40 éves lesz a riói, 2016-ban esedékes olimpia idején, ott lesz a hét esztendő múlva esedékes játékokon, ahol olimpiai bajnok akar lenni. Hogy akkor mekkora tábora lesz ennek a sportnak, nem tudni, de biztos, hogy sokkal több a mostaninál, amikor durván 60 millió golfozót tartanak nyilván szerte földön, 114 országban. Jelenleg a játékosok egynegyede nő. Nem a szójáték kedvéért, de ez az arány viszont bizonyosan jóval nagyobbra nő.
(Jamzon)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!