Kiss Balázs nem akar lemaradni Londonról

Éppen ezért már vártuk tőle, hogy a felnőttek mezőnyében is letegye a névjegyét. Erre hosszú ideig kellett várni, mert a felnőtt korosztályban ez idáig egy Európa-bajnoki bronzéremmel büszkélkedhetett. Ez az eredmény egyben a magyar birkózósport jubileumi sikere, hiszen Kiss Balázs világbajnoki győzelme a 25. aranyérmet hozta meg Magyarország számára. Nem is beszélve arról, hogy utoljára 18 évvel ezelőtt sikerült világbajnokságon magyar birkózónak aranyérmet nyernie.

Miként került szőnyegre?
– Abszolút sportcsaládban nőttem fel, édesanyám röplabdázott, édesapám pedig vízipólózott. Így aztán már kétéves koromban a BVSC-be vittek le úszni. Zuglóiak vagyunk, így természetes volt a klubválasztás, ráadásul szüleim is ennek az egyesületnek voltak a sportolói.
Miért váltott?
– Mert hamar rájöttem arra, hogy a faltól falig tempózás nem a műfajom, az úszást abbahagytam, és megpróbálkoztam a vízilabdával, s bármily furcsa, a két labdás sportágat űző gyermekének abszolút nincsen gömbérzéke.
Miután ez kiderült, miért lett éppen birkózó?
– Hosszú évek során hozzászoktam a rendszeres mozgáshoz. A birkózás onnan eredt, hogy édesapámmal gyerekkoromtól kezdve állandóan birkózócsatákat vívtam. Talán ez adta az ötletet, hogy levigyenek a birkózóterembe. Hamar megszerettem, ekkor kilencéves voltam.
A kezdés táján  gyorsan kiderült, hogy egy későbbi világbajnok lépett a szőnyegre?
– Hála istennek hamar észrevették, hogy valóban van érzékem hozzá, mert egy évvel később már megnyertem az első versenyemet, később a serdülő-világbajnokságon aranyérmet nyertem. Ekkor úgy tűnt, egyenes lesz az utam, mert a korosztályos világversenyeken, az Európa-bajnokságokon, és a világbajnokságokon is sikerült ismét nyernem, sőt a juniorok között is a vb-n második lettem.
Ezt követően mintha némi szünet állt volna be.
– Valóban, mert két olimpiára is esélyem volt, hogy kijussak, mind Athénba, mind Pekingbe, de elbuktam a kvalifikációs versenyeket, így aztán hoppon maradtam.
Mivel kezdte meg a felkapaszkodást?
– 2007-ben az Európa-bajnokságon sikerült a dobogó harmadik fokára lépnem.
Két fogásnemből áll a sportága, kötött- és szabadfogásból. Miért döntött az egyik mellett, illetve miért nem választotta a másikat?
– Amikor elkezdi ezt a sportágat, minden gyerek mind a két fogásnemet gyakorolja. A serdülő-világbajnoki sikerem után dőlt el végleg, hogy nekem a kötöttfogás való, mert a szabadhoz egy kissé merev az izomzatom.
Az elnök elmondta, hogy sokáig azért nem sikerült a felnőttek között a legjobbak közé kerülnie, mert súlyproblémái miatt néha erőtlenül lépett a szőnyegre.
– Igaza van Hegedűs Csabának, imádok enni, és a 84 kg-os súlycsoportban, hogy elindulhassak, néha tíz kilót is le kellett adnom.
Most, a 96 kg-osok között nincsenek már gondjai?
– Mint már említettem, szeretem a hasamat, azért itt is néhány kilót már le kell adnom. De sikerült beleerősödnöm a súlycsoportba. A legnagyobb nehézséget számomra most nem a súly jelenti, hanem az, hogy tömör-zömök ember vagyok, és sokszor nálam 15-20 centivel magasabb ellenfelekkel kell megbirkóznom. Ebben van némi előny is, mert a partnereknek le kell hajolniuk hozzám, és ilyenkor jobban sikerül elkapnom őket, mint nekik engem. Nálam a földharcnál akadnak gondok, mert engem könnyebb összepakolni „rövidségem” miatt.
Milyen reményekkel utazott ki a világbajnokságra?
– Azt nem tűztem ki magam elé célnak, hogy világbajnok legyek. Az volt a tervem, hogy úgy birkózzak, hogy mindenki ellen a maximálisat nyújtsam, és ha kikapok, meghajolok a nagyobb tudás előtt. Bár minden sportoló úgy lép a szőnyegre, hogy nyerni szeretne. Természetesen ebbe a világbajnoki cím is beletartozik. Hála istennek most minden összejött, amire évek óta vártam, igaz, nagyon meg kellett küzdenem a sikerért, mert több meccsem is a hosszabbításban dőlt el.
Látva azoknak a nevét, akiket legyőzött, amíg eljutott a fináléba, már dicséretet érdemel.
– Köszönöm, hogy így gondolja, mert egy  világbajnokot is sikerült legyőznöm, mielőtt eljutottam a döntőig. A fináléban pedig azzal a svéd Lindbergerrel kerültem szembe, akivel már korábban is nagy csatát vívtam, tőle kaptam ki az Európa-bajnokságon a döntőbe jutásért vívott csatában, amikor én bronzérmes lettem.
Milyen volt belülről a döntő?
– A svédnek sikerült előnyt szereznie, amit hála istennek ki tudtam egyenlíteni, és a hosszabbításban, az utolsó pillanatokban ellenfelemnek határoznia kellett, hogy a szőnyegről vagy állásból folytatja a küzdelmet. A szőnyegen a térdelő helyzetet választotta, nekem sikerült őt megpörgetnem, és ez az én győzelmemet hozta.
Ha éppen nincs a szőnyegen, akkor mivel tölti az idejét?
– Tanulással, mert a Vendéglátóipari Főiskolára járok, és van mit pótolnom. Egyébként a főiskolai világbajnokságokon két alkalommal is sikerült ezüstérmet szereznem.
A világbajnoksággal befejeződött az idei versenyszezonja?
– Igen, rám is fér egy kis pihenés.
Két olimpiáról lecsúszott, London még előttünk van.
– Nagyon bízom benne, mert ez a mostani siker feldobott: ezúttal nem fogok lemaradni az ötkarikás játékokról. Igaz, nagyon sokat kell edzenem, mert a mi sportágunkban, csak egy évvel a játékok előtt kezdődnek meg a kvalifikációs viadalok.

Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!