Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szombaton Rimaszombatban megkapta a párt kongresszusi küldötteinek bizalmát. A bizalmi szavazást maga Csáky kérte, miután májusban-júniusban többen elhagyták az MKP-t és Híd-Most néven saját pártot alapítottak. Orbán Viktor szerint a szlovákiai nyelvtörvény kulturális agresszió az európai értékek ellen.



A 297 leadott szavazatból 270-en bizalmat szavaztak Csákynak, 25-en elutasították azt, míg két voks érvénytelen volt.



A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint az utóbbi években Szlovákia a politikai kultúra, az igazságszolgáltatás és a közpénzek kezelése terén „bukórepülést” produkál, míg a magyar–szlovák viszonylatban néha már-már paranoiás állapotok uralkodnak. Csáky erről az MKP kongresszusán elmondott beszámolójában beszélt szombaton a közép-szlovákiai Rimaszombatban. Ugyanakkor elismerte, hogy ellentétek merültek fel a párton belül is, minek következtében néhány parlamenti képviselő elhagyta az MKP-t és új pártot alapított. Az MKP-nek mára ezt sikerült kihevernie, s újra akcióképes minden régióban.
Elmondta: az MKP nyolcéves kormányzati szerepvállalása idején a viszonylagos hatalmi pozíciók „néhány volt kollégánkat megrészegítették”, s akadtak olyanok is, akik a közösség szolgálata helyett az egyéni érdekeket részesítették előnyben. A bírálat azoknak a parlamenti képviselőknek szólt, akik kiléptek az MKP-ból és Híd-Most néven új pártot alapítottak. „Ez az egész kitaláció nem a mi közösségünk érdeke, ez kiáltóan idegen politikai érdek, amit el kell utasítani” – húzta alá a magyar politikus, s jelezte, hogy az MKP elutasítja az együttműködést a „magyarellenes útra tért” Híddal. Bugár Béla, a Híd elnöke a novemberi megyei választás előtt megpróbált koalíciós választási együttműködést ajánlani az MKP-nek, de elutasításra talált.
Csáky azt mondta: miután ezekre a belső turbulenciákra az ő elnöksége idején került sor, titkos bizalmi szavazást kért maga ellen. Hangsúlyozta, hogy az MKP túlélte a válságot: az elmúlt hónapokban is többen léptek be a pártba, mint ahányan elhagyták, a párt mind a 18 járásban, ahol jelen van, erős és életképes. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy a nagy nyomás, és a megváltoztatott szavazási körzetek miatt az MKP a novemberi megyei választáson gyengébb eredményt ér el, mint legutóbb.
„A Szlovákiában megalkotott nyelvtörvény nem más, mint kulturális agresszió az európai értékek ellen” – jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton Rimaszombatban, a Magyar Koalíció Pártja kongresszusán elmondott beszédében. Leszögezte: a magyarországi magyarok és a szlovákiai magyarok kapcsolatát érintő kérdésekben kívánja kifejteni álláspontját. Hozzátette: az Európai Néppárt alelnökeként is beszél, hiszen a Fidesz és az MKP is az Európai Néppárt tagja.   
A politikus úgy vélte: egy rossz törvényt jól végrehajtani nem lehet, hanem vissza kell azt vonni, s újat kell alkotni helyette. Orbán szerint a kisebbségi közösségeket megilleti az anyanyelvhasználat joga. A szlovákoknak azt üzente a Fidesz elnöke: érdemes csínján bánni azzal a helyzettel, hogy megnyirbálták a szlovákiai magyar közösség jogait. A történelem azt mutatja, hogyha egy országban megnyirbálják egy közösség jogait, akkor könnyen egy másik közösség is erre a sorsra jut. A Fidesz elnöke jelezte: ha pártja a jövő évben bizalmat kap a választóktól, hozzáfog a Kárpát-medencei magyarok közös jövőjének a megtervezéséhez és új alapokra helyezi a magyar–szlovák viszonyt. Úgy vélte: a magyar kisebbségek mai problémáinak egyik alapvető oka Magyarország tekintélyének csökkenése. Felszólította a szlovákiai
magyarokat, hogy nemcsak a jó, hanem a nehéz időkben is vállalják magyarságukat. „Magyarország önökkel van, Magyarország a Felvidékkel van” – hangsúlyozta Orbán, akinek beszédét többször hosszú taps szakította meg.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!