Kóla és chips helyett tej

 A Tej Terméktanács alelnöke – maga is termelő – viszont azt állítja, hogy a kormány későn ébredt, s idehaza már megkezdődött a tehénállomány vészes csökkenése. A Magosz elnöke több tejautoma-
tát és hosszú távú ágazati stratégiát sürget.
Minden jel arra mutat, hogy a tejválság korántsem az egyik „alválsága” a világon végigsöprő recessziónak. Azt megelőzően kezdődött,   és könnyen lehet, sokkal tovább fog tartani. Ráadásul – ha nem sikerült úrrá lenni rajta – a hatásai katasztrofálisak lehetnek. A tejágazat működését  legérzékletesebben akkor érthetjük meg, ha az erdőgazdasághoz hasonlítjuk: ha egyik pillanatról a másikra kivágunk egy erdőt, és nem gondoskodunk jóval korábban a majdani utánpótlásról, fajtától függően öt-tíz-tizenöt év, mire újra lesz fánk.

Ha most hagyjuk csődbe menni a tejtermelőket, akkor felhagynak a szarvasmarha-tenyésztéssel, és hogy mentsék, ami menthető, levágják az állatokat, a húsukat pedig értékesítik. Újabb fejhető állományt nevelni viszont hoszszú évek munkája. Vagyis ez esetben könnyen előfordulhat, hogy a tejpiac
problémáit előidéző túltermelésből hirtelen súlyos hiány lehet,  s ekkor csak rendkívül drágán, nagyon távolról lehetne tejet behozni Európába. Így újabb alapvető termékből szorulna a kontinens külső forrásokra.
A tejtermelőket és szarvasmarha- tenyésztőket tehát mindenáron meg kell segíteni. Ebben lényegében mindenki egyet is ért, bár abban már a Vasárnapi Hírek által megkérdezett tejpiaci szereplők véleménye eltér, hogy ez valójában megtörtént-e.
– Sajnos a tejpiacot egyszerre több probléma együttes jelenléte sújtja –
magyarázta lapunk kérdésére Dékány András, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője, aki szerint  a csökkenő tejfogyasztás, a drága tejtermékek miatt mérséklődő sajtfogyasztás és ezzel párhuzamosan az intenzív gazdálkodás nyomán kialakult túltermelés okozza a problémákat. Ezt még csak tetézi az a tény, hogy  szűkek és távoliak ezeknek a termékeknek az Európán kívüli piacai. Arról nem is beszélve, hogy a más európai áruk esetében jó felvevőpiacot jelentő két nagy gazdaságot, az indiait és a kínait például Új-Zéland sokkal közelebbről – így olcsóbban – tudja ellátni kitűnő minőségű tejjel. Dékány András szerint ezeket a problémákat csak súlyosbítja a gazdasági válság, amelynek nyomán sokkal jobban takarékoskodunk és megfontoltabban, gyakran kevesebbet vásárolunk – tejtermékekből is.
Magyarországon azonban komoly hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek és a tejtermelésnek, tehát nálunk különösen nagy a tét. – A földművelési tárca és személyesen Gráf József miniszter ezért különösen offenzíven igyekezett számunkra kedvező javaslatokkal befolyásolni az az európai döntéshozatalt – mondja Dékány András, hozzátéve: a számunkra kedvezőtlen tejkvóta emelés felfüggesztésére, valamint a tejtermékek export költségeinek emelt összegű visszatérítésére tett magyar indítvány annak ellenére nem ment át, hogy Franciaországot és Németországot is sikerült magunk mellé állítani ebben az ügyben. Ezért – hangsúlyozza a szóvivő – Gráf József és a magyar kormány saját hatáskörben hozott segítő intézkedéseket, amelyekkel a tejágazat átvészelheti a válságát.  Ezek közé tartozik a szarvasmarhalevél és -útlevél jelentős költségeinek átvállalása, a szintén tetemes állatszállítási és állatorvosi költségek kifizetése a gazdáknak. Végül, de nem utolsósorban a tejkvótaalapú támogatás  jövő  januárról ez év októberére előrehozott kifizetése. Szintén a gazdák likviditását akarta javítani az agrártárca azzal, hogy  a minket illető 46 millió eurós tartalékalap egészét a miniszter döntése értelmében ezúttal teljes egészében a tejágazat kapja.
– Túl későn ébredt a kormány, és  a szükségesnél jóval kisebb nagyságrendű segítséget kaptunk – panaszolja Istvánfalvi Miklós, a Mór melletti Pusztavámon működő tejgazdaság tulajdonosa, egyúttal az ágazat nehéz helyzete elleni tiltakozásul korábban alakult Tejtermelők Demonstrációs Bizottságának tagja. Szerinte már régóta komoly marketingkampányra lett volna szükség a tej- és tejtermékfogyasztás népszerűsítésére. Istvánfalvi Miklós – aki egyúttal a Tej Terméktanács alelnöke – állítja: már megkezdődött a tehénállomány vészes csökkenése Magyarországon, ami visz-
szafordíthatatlan vagy legalábbis nagyobb nehezen jóvátehető folyamatokat indíthat be. – Az is érthetetlen miért ilyen bürokratikus, ennyire kedvezőtlenül utófinanszírozott az iskolatej program, amelybe így sokaknak meg sem éri bekapcsolódni. Az ismert tejtermelő szerint ettől függetlenül a gazdálkodók többsége mindent megtesz az „életben maradásért”:  már ma is közel ezer tejautomatát és mozgó friss tejet forgalmazó elárusítóhelyet üzemeltetnek, és éppen most pályáztak arra, hogy legyen naprakészen pontos, interneten is elérhető nyilvántartás arról, hogy lehet Magyarországon friss, magyar tejet kapni közvetlenül a termelőktől.
– A Magyarországon megvásárolt tejtermékek 46 százaléka külföldi származású egy olyan ágazatban, amelynek komoly és minőségi tradíciói vannak hazánkban. Ez tragikus – fogalmaz a Vasárnapi Híreknek Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Magosz elnöke, aki egy közelmúltbeli példával illusztrálja azt a szemléletbeli problémát, amely szerinte felelős a mostani helyzetért: „A parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén az egyik, polgármesterként is dolgozó képviselő az iskolatej akcióval kapcsolatos vitában azt mondta, hogy nem érdemes ezt az egészet erőltetni, mert a gyerekek többsége nem issza a tejet” – meséli Jakab. Kiderült viszont, hogy ezzel szemben – náluk és másutt is – mindenhol megtalálhatók és rendkívül népszerűek a kólaautomaták, amelyeket a forgalmazók általában teljesen ingyen helyeznek ki. A Magosz elnöke szerint ez a szemlélet tarthatatlan, ha ugyanis lemondunk arról, hogy neveljük és rászoktassuk a gyerekeket a friss, egészséges hazai tej fogyasztására, „akkor holnap majd kábítószert is árulhatnak automatákból az iskolákban, mert esetleg az fogy a  legjobban”.
Jakab István szerint „a tejágazat további azonnali intézkedésekért és hosszú távú stratégiáért ordít”. A Magosz-vezér állítja: már ma is tud olyan esetről, amikor a nagy genetikai értékű tehénállományt potom pénzért felvásárolták, és Olaszországba szállították, ahol „gyerekek és felnőttek egyaránt több biztatást kapnak ahhoz, hogy kóla, chips és kábítószer helyett magas tápértékű friss tejet és ezekből helyben készült termékeket fogyasszanak.”

(bóday)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!