Oltásokkal csökkenthető a tragédiák száma

A tervek szerint a lakosság 40%-a ingyen megkapja az oltást, a remények szerint másik 40% megveszi, s a maradék 20% egy ezreléke, tehát 2000 ember lehet áldozata a járványnak, ha a WHO egy ezrelékes becslését vesszük alapul. A miniszter kifejtette: az infrastruktúrát nagy részben uniós pályázatok segítségével, kisebb részben hazai források felhasználásával fejlesztik. Az uniós fejlesztésekkel „lefedik” szakrendelőkkel a még fehér foltokat, ahonnan az ott élőknek nagyon messze kellett utazniuk az ellátásért. Lapunk kérdésére Székely elmondta: amikor majd leköszön, akkor lenne igazán elégedett, ha a biztosítottak számára egyenlőbb hozzáférést és jobb minőségű szolgáltatást tudna a hazai egészségügy garantálni, mint amikor átvette a tárca vezetését.

l Miniszter úr, beoltatta ön már magát H1N1 elleni vakcinával?
– Nem oltattam, de még nem is oltathattam be magam, hiszen nem tartozom a rizikócsoportba, ezért nekem nem jár a térítésmentes vakcina.
l De pénzért be fogja?
– Természetesen, hiszen a megelőzés egyetlen hatékony módszere a védőoltás. Akkor teszem ezt, amikor várha-tóan mindenki számára elérhető lesz az oltás a patikai forgalomban.
l Ez már a jövő hét, ugye?
– Így van. A hét folyamán nekem is a legfontosabb teendőim közé tartozik, hogy a védőoltás által megszerezzem a védettséget.
l Az irodájában várja majd az orvos, a vakcinával?
– Szó sincs róla. Várhatóan a hét elején felkeresem a foglalkozás-egészségügyi szakorvost, megkérem, hogy írja fel a védőoltást vényre, ezt követően
elmegyek azt kiváltani, majd utána beadják.
l Ezt komolyan mondja?
– Igen.
l Ezt ön így végigcsinálja, a teljes hierarchikus rendszert, az orvostól a patikáig?
– Természetesen, én sem vagyok kivétel, a kijelölt betegutat nekem is meg kell járnom.
l Azt kell mondanom, hogy ha így van, sokan példát vehetnek önről. Olvashattunk különböző véleményeket arról, hogy mennyire hatásos a magyar vakcina, és mennyire hatásos ahhoz képest egy a külföldi vakcina. Hogy látja ön ezt a kérdést?
– Nem szeretnék rangsort felállítani a vakcinák között. Mindegyik ma engedéllyel rendelkező vakcina, beleértve a hazai oltóanyagot és a külföldieket is, bizonyítottan hatásos és biztonságos.
l A magyar vakcináról legendákat olvashatunk az interneten. Ez a külföldi érdekeltségű gyártók lobbierejét mutatja?
– Különféle tévhitek keringenek világszerte a vakcinákkal kapcsolatban, ez nem csupán magyar sajátosság. De mindegyik vakcina forgalomba hozatali engedélyének kiadása így természetesen a magyaré is abszolút szabályos eljárásrendszer keretében történt.
l Sőt, ez volt az első, ha jól tudom?
– Körülbelül egy héttel előztük meg az összes többi gyógyszergyártó vakcinájának a forgalmazását.
l Összesen egyébként hány vakcina van forgalomban?
– Az unióban jelenleg négy vakcina szerezhető be.
l Akkor nálunk nem kapnak egyesek VIP-vakcinát?
– Nem. Magyarországon egyféle oltóanyag van forgalomban, egyfajta vakcinát vásárolt a kormány, ezt az egyet kapja mindenki, aki a rizikócsoportba tartozik. De aki nem tartozik bele, az is ugyanezt a vakcinát veheti meg a patikában, és adathatja be magának háziorvosával.
l Németországban nem egészen ilyen a helyzet, ott más típusú oltóanyagot kapnak a különböző állami szervezetek vezetői és a hadsereg tagjai, a közalkalmazottak, és mást a többiek. Ön mit gondol erről? Ha nincs VIP-vakcina, mi más lehet ennek a furcsa megoldásnak az oka?
– Megmondom őszintén ez ügyben nincs pontos információm, nem tudom, hogy miért vásároltak kétféle vakcinát, ezért nem is kívánom kommentálni.
l Az esetről hallott?
– Természetesen hallottam. Egy azonban biztos, és ezt az elején is említettem már, minden engedélyezett vakcina hatásos és biztonságos.
l Adolf Windorfer, az alsószászországi tartományi egészségügyi intézet korábbi vezetője, aki jelenleg az Egészségügyi Világszervezet német tanácsadója, úgy vélekedett, hogy a H1N1 vírus Németországban az elkövetkező hónapokban 30 millió megbetegedést okozhat, és a halottak száma elérheti akár a 35 ezret is. Németországban több mint 80 millióan élnek, de ezzel együtt is ez a becslés azt jelenti, hogy a lakosság több mint egyharmada megfertőződik. Nálunk mire számítanak?
– Amikor a világjárvány kitörésének lehetősége felvetődött, akkor a WHO három lehetséges forgatókönyvet tartott valószínűnek. Az egyik az volt, hogy egy nagyon enyhe járvány lesz, amelyben a lakossági érintettség nem éri el a 10%-ot, és a halálozás nagyjából 1 ezrelék. A következő egy 30% körüli érintettséggel számolt, ami szintén 1 ezrelék körüli halálozással járhat. A harmadik variáció 40-50%-os érintettséget jelentett, de ez az eshetőség is ugyanúgy 1 ezrelékes halálozási aránynyal kalkulál. A hannoveri professzornak a véleménye ennek tükrében nem rémisztőbb, mint a korábbi számítások, vélekedések.
l Magyarország esetében melyik forgatókönyv megvalósulását tartja a legvalószínűbbnek?
– Nem szeretnék jóslásokba bonyolódni. Az azonban biztos, hogy döntő szerepe lesz a megelőzésnek, vagyis annak, hányan értik meg az oltás fontosságát és oltatják be magukat. Úgy gondolom, ha a Magyarországon a veszélyeztetettebb csoportok (krónikus betegek, kismamák, egészségügyi dolgozók), akik a prioritási listán is szerepelnek és akik számára biztosítjuk a térítésmentes oltóanyagot, beoltatják magukat, akkor ennél a német példánál jóval enyhébb járványra számíthatunk.
l A lakosság jelentős része a veszélyeztetett csoportba tartozik, nem?
– A lakosságnak a 40%-a az, akik a veszélyeztetett csoportba tartoznak, remélhetőleg ők majd igénylik az oltóanyagot háziorvosuktól. Másrészt a lakosság kétmillió vakcinát a patikában is meg tud vásárolni, ez összesen annyit tesz, hogy a lakosság 60%-a megkaphatja az oltást, tehát védettséget szerezhet. Ők nagy valószínűséggel nem kapják el az influenzát.
l Mi lesz a többiekkel?
– Fontos lenne, hogy mindenki megértse: a védőoltás nemcsak a saját egészségének megőrzése érdekében fontos, de a környezetünk, a családunk, barátaink, kollégáink, ismerőseink védelme érdekében is. Nagyon bízom abban, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel elérjük a 60%-os átoltottságot, mert ez jelenti a legnagyobb védelmet a be nem oltott 40%-nak is. Ilyen arányok mellett enyhe lefutású, kis kockázatú járványra lehetne számítani, amely nem okozna több gondot, mint az elmúlt évek szezonális influenzajárványai.
l A vakcinával kapcsolatban aggályok hangzottak el, miszerint terhes anyák esetében gondok lehetnek, és hogy ennyi idő alatt nem is lehet állítólag minden komplikációra felkészülni. Ezeket az aggodalmakat ön osztja?
– Nem. Ezeket az aggodalmakat arra alapozzák, hogy a magyar vakcinával nem történtek ilyen irányú klinikai vizsgálatok. Ez az érvelés azonban félrevezető. Semmilyen vakcinával nem történt terhesekkel klinikai vizsgálat, mert klinikai kísérleteket terhes nőkön etikai megfontolásból nem folytatnak sehol a világon.  Az Amerikai Egyesült Államokban volt egy úgynevezett utókövetéses vizsgálat, amikor a korábban terhes nők gyermekét és a terhes nőket vizsgálták. Ennek az úgynevezett utókövetéses vizsgálatnak az eredményei alapján azt állapították meg, hogy nem veszélyes a vakcina, nem okoz mellékhatásokat, szövődményeket a kismamáknál sem. Másfelől az influenza megbetegedésnek a szövődménye az, ami a terhesekre veszélyes lehet. Ilyen pl. a magas láz, ami magzati, fejlődési rendellenességet okozhat. A terhesek körében a szövődmények és a megbetegedések aránya 6-7 szerese a nem terhesekhez képest. A védőoltás beadását követően bőrpír, bőrduzzanat, enyhe hőemelkedés fordulhat elő, ami nem magzatkárosító. Az oltás esetleges mellékhatásai ritkán fordulnak elő, és sokkal enyhébbek, mint az influenzának, mint megbetegedésnek a következményei. Ez az, ami miatt mi és a nemzetközi szakmai szervezetek is azt javasolják, hogy a kismamák is oltassák be magukat.
l Jelen pillanatban a vakcina és az oltás kérdése a legfontosabb a megoldandó problémák sorában?
– Igen, az egyik legjelentősebb, hiszen a járványveszély itt van, és most tudunk ellene tenni. Fontosnak tartom, hogy eloszlassuk a védőoltással kapcsolatos tévhiteket és minél magasabb arányú átoltottságot érjünk el. Kiemelt feladat, hiszen, ha a legenyhébb forgatókönyvet nézzük, ami ugye 10%-os érintettséggel számol, akkor is azt lehet mondani, hogy a normál esetekhez képest egymillióval több beteg jelentkezhet az ellátórendszerben. Ezeket a számokat nem szabad könnyen venni.
l Akkor, ha nem mennek el oltásért előtte.
– Igen.
l Ha ezt a megoldandó feladatok sorában az első helyre teszi, mi a második?
– Nem lehet rangsorolni az előttünk álló feladatokat. A minisztérium legfontosabb megoldandó feladatai közül csak néhányat említek: az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítását, a humánerőforrás és a finanszírozás kérdését.
l Ezt sokan így érzik, de akkor inkább úgy fogalmazok, hogy ennek a kormánynak hátralévő idejében melyek azok a feladatok, melyeket mindenképpen szeretne megoldani? Amelyekről egyáltalán úgy gondolja, hogy meg is lehet?
– A szolgáltatások minőségének javítását mindenképpen meg lehet oldani, az ehhez szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételek egységesítésén, megteremtésén dolgozunk. Humánerőforrás-kérdésben számos lépést tettünk már, és próbálunk tenni még.
l Ez mit jelent a gyakorlatban?
– A képzés és a továbbképzés rendszerét átalakítottuk, ez a jövő évben fog majd vizsgázni, hogy jól sikerült-e. A következő hónapban a kihasználatlan ágykapacitásokra az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény értelmében a regionális egészségügyi tanácsoktól várjuk az átcsoportosítási javaslatokat. Az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Programjában képzésre, foglalkoztatásra is lehetett pályázni, több mint 3 milliárd forintos keretre. Ezen felül van egy félmilliárdos humánerőforrás-monitoring program is és további 3,5 milliárd forintos pályázati csomag a hiányszakmákhoz kapcsolódó képzési programok támogatására. 
l Az egészségügyi intézmények infrastruktúrájának megújítása megvalósulhat?
– Az infrastruktúrát nagy részben uniós pályázatok segítségével, kisebb részben hazai források felhasználásával tudjuk fejleszteni. Az uniós fejlesztésekkel „lefedhetjük” szakrendelőkkel a még fehér foltokat, ahonnan az ott élőknek nagyon messze kellett utazniuk az ellátásért. Huszonhat kórház tudja megteremteni szintén uniós forrásból a korszerű egykapus sürgősségi fogadórészlegét. Nyolc kórház uniós fejlesztési forrásból válhat 21. századi komplex póluskórházzá. Tucatnyi új mentőállomást építettünk, lecseréltük a mentőautók több mint felét. Év elején átadtuk a hetedik, a szentesi bázist, ezzel a légimentők már elérik az ország területének közel egészét, jelenleg a budaörsi bázis újjáépítése folyik. Múlt héten újabb két jelentős uniós forrás nyílt meg, az egyik struktúraátalakításról szól közel 75 milliárd forint értékben, a másik pályázat által az ország onkológiai hálózatát tudjuk egységesíteni, fejleszteni.
l Ismerve nagyjából azokat a költségvetési számokat, amelyek az egészségügyi intézményekre vonatkoznak, és azt, hogy többek szerint 100 milliárdra is szükség lenne, tudnak majd működni a kórházak, minden rendben lesz?
– Igen, hiszen a kórházi szövetségek és a kormány között október elején megállapodás született, melynek célja az egészségügyi ágazat stabilizálása, a betegellátás zavartalanságának megőrzése és az egészségügyi intézmények likviditásának javítása volt. A megállapodás első pontját már teljesítettük, hiszen az OEP a héten kiutalta a 4,5 milliárd forintot. Decemberben az OEP újabb 6 milliárd forintot utal át a 2010-es költségvetés terhére, januártól pedig sokéves szakmai elvárás valósul meg azáltal, hogy a gyógyító tevékenység elvégzése és az ellenérték kifizetése közötti, eddigi három hónapos finanszírozási csúszás két hónapra csökken.
l Ez mit takar, gyorsabban fognak utalni?
– Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy januárban kétszer kapnak finanszírozást az intézmények, és ezzel úgy gondolom, hogy a működésük teljes mértékben zavartalanná és garantálttá válhat.
l Amikor majd leköszön, mely esetben érezné úgy, hogy érdemes volt ezt csinálni?
– Már vannak eredmények, amelyekért érdemes volt. De igazán akkor lennék elégedett, ha a biztosítottak számára egyenlőbb hozzáférést és jobb minőségű szolgáltatást tudnánk garantálni, mint amikor átvettem a tárca vezetését. 

Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!