Buzek szerint a Lisszaboni Szerződés még az idén hatályba léphet

Jerzy Buzek erről egy pénteken adott interjújában beszélt. A szerződést Csehország kivételével az EU minden tagországa törvénybe iktatta már. Václav Klaus cseh elnök október elején közölte: nem írja alá a szerződés ratifikációs okmányát addig, amíg országa mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. Az államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Követelését az uniós kormányfők október 29–30-i brüsszeli csúcstalálkozóján vitatják meg. Klaus azonban egy másik döntésre is vár az aláírás előtt. Tizenhét cseh szenátor annak megvizsgálását kérte az alkotmánybíróságtól, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal, s nem alkalmas-e az ország szuverenitásának megnyirbálására. Az alkotmánybíróság nyilvános ülését október 27-re hívták össze. Buzek optimistán nyilatkozott a derogációra vonatkozó cseh kérés megoldását illetően, hozzátette azonban, hogy ha az EU kivételt tesz Csehországgal, akkor az szerinte más országokban okozhat problémát. Ha a cseh példa láttán újabb országok szeretnének lábjegyzeteket fűzni a szerződéshez, akkor az tovább késleltetheti a szerződés életbe lépését. Robert Fico szlovák kormányfő a múlt héten bejelentette például, hogy ha Prága kivételezett lesz, akkor Pozsony is követelni fogja ezt magának, mert – mint a szlovák külügyminisztériumi szóvivő érvelt – a volt Csehszlovákia jogrendjét érintő kivételnek automatikusan Szlovákiára is vonatkoznia kell.
Az EP elnöke szerint a szlovák álláspont „egy újabb akadály”. Elmondta, hogy november 17–18-i pozsonyi látogatásán tárgyalni fog erről Ficóval.
Buzek szerint nagyon fontos, hogy minél hamarabb hivatalba lépjen az új Európai Bizottság, és hogy annak erős elnöke és külpolitikai főképviselője legyen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!