Pályám kezdetén, amikor még az ifjonti hév hamar, gondolkodás nélküli
verbális cselekedetre sarkallt, emlékszem milyen nyomdafestéket nem
tűrő szavak jöttek ki a számon, amikor egy közművelődési fórumon „A”
felsőbb vezető azt találta mondani, hogy belátható időn belül nem lesz
szükség könyvtárra, mert a könyv mindenki számára elérhető,
megvásárolható lesz, ezért csak az otthoni polcról kell leemelni.
Érdekes módon, az 1915-ben alapított közkönyvtár soha nem kapott tartalmához méltó elhelyezést. A sok-sok költözködés egy-egy alkalommal szinte valóban végveszélybe sodorta létét, de aztán mindig voltak olyanok, akik küzdelmükkel megmentették a ma is párját ritkító gyűjteményt.
A mindig mostoha körülmények között dolgozók csendes szakértelme, vagy alkalmanként látványosabb sikere soha nem érintette meg a döntéshozókat. Annak ellenére, hogy mindig volt köztük néhány olvasni szerető, a könyvekhez értelmileg-érzelmileg is közel álló, de hirtelen haragból elkövetett kezdeményezése a fellángolás, a harcias fórumokon, a tervezésen soha nem jutott túl!
Ugyan az „ideiglenes” kifejezésnek hazánkban áthallása van, mégis a döntéshozók és a végrehajtók egy része igaz hittel hirdette egy-egy költözésnél, hogy ideiglenesen kerül a gyűjtemény az új helyre. Valljuk meg őszintén, joggal hihette, mert hazánk szellemi nagyjainak jelentős része megfordult itt a borostyánkőút mentén. Csak nem múlik el nyomtalanul, hogy ezek közt a falak közt élt, ezeken az utcákon járt Liszt, Bartók, Petőfi, Berzsenyi, Széchenyi… csak hagyományozódott az utókorra valami a szellemiségükből!?
Az évtizedek alatt persze a szellemi őseire, kulturális múltjára szavakban oly büszke települést nagy ívben leelőzték más, korábban valóban mögötte kullogó városok.
Távol álljon tőlem a bántás szándéka, de számomra kultúrát, értéket jelent az egyéni hozzáállás, a szavahihetőség, a személyes példamutatás, és azt is tudom, hogy demagóg lenne azt kérdezni, hogy a mindenkori döntéshozók közül hányan beiratkozott tagjai a könyvtárnak, vagy előfizetői hazánk egyik legrégebbi helytörténeti folyóiratának, vagy tagjai az ország legrégebbi városszépítő egyesületének? De mégis…
Utóirat: (újsághír) „Az egyik olvasóteremben ugyanis leszakadt a mennyezet vakolatának egy darabja, ezért az abc első felébe eső szerzők könyveit nem lehetett kölcsönözni.”
Más: „Több mint hatszáz könyvtár vesz részt az Országos Nagyi Könyvtári Napok rendezvényen, a várható látogatók létszáma százezer felett lesz.”Sógor Ferenc, Sopron
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!