Sokféle betegség okozhat álmatlanságot, mégsem minden alvászavar jelent
feltétlenül betegséget. Az elégtelen mennyiségű alvás rossz hatással
van nemcsak a gyermekek lelki és szociális jólétére, iskolai
teljesítményére, hanem a felnőttekre is. A Northwestern Egyetem kutatói
megállapították, hogy az álmatlanság az elhízás kockázatát is fokozza.
Nagyon sok gyermek nem alszik eleget. Mind a szülők, mind az
egészségügyi ellátók küzdenek a gyermekek között egyre fokozódó elhízás
ellen.

 A tapasztalat: egy órával több alvás kisebb gyermekeknél az elhízás esélyét 36-ról 30 százalékra, idősebbeknél pedig 34-ről szintén 30 százalékra csökkentette.
A gyermekek hétéves korukban hétköznapokon átlagosan kevesebb mint 10 órát aludtak, ez 14 éves korukra már 8,5 órára csökkent. A 13 és 18 év közötti fiatalok 16 százaléka a hétköznapokon átlagosan 7 óránál is kevesebbet aludtak. (5 és 12 éveseknek 10-11 óra alvás, tinédzsereknek 8-9 órányi alvás ajánlott.) Azok a gyermekek és kamaszok, akik sokáig fennmaradnak, keveset alszanak, hajlamossá válnak a hízásra – állapította meg egy angol kutató, Taheri. A kevés alvás azért probléma a tizenévesek számára, mert a kamaszkori fejlődés kritikus időszakában megnő az alvásigényük, amelyet ki kellene elégíteni. A csupán 5 órát alvó felnőttek 15 százalékkal több olyan hormont termelnek, amely az éhséget jelzi a gyomorban, mint azok, akik nyolc órát alszanak. Ám 15 százalékkal kevesebb olyan hormont, amelyet a zsírszövet akkor termel, ha a szervezetnek kevés az energiája.
Milyen szerencse, hogy éppen most állították vissza  az órát!

Baglyok és pacsirták
A gyerekek, a bagoly szülők nagy bánatára, különben is nagyon pacsirtásak, majd 13 éves koruk körül dől el, maradnak-e pacsirták, vagy átváltoznak lassan bagollyá. Ám ahogy öregszünk, a baglyok kezdenek visszapacsirtásodni, ami vagy a biológiai óra átállítódásából fakad, vagy abból az őrületből, hogy a civilizált világban minden reggel hétkor meg nyolckor kezdődik, leszámítva az esti mozielőadásokat.
A korán kelők „diktatúrája” egyébként meg is látszik a bagoly típusú gyerekek és fiatalok iskolai teljesítményén, mert az esti típus az álmossága és figyelmetlensége miatt általában rosszabbul teljesít. A korán kelők pirospozsgásak és optimisták, szemben a karikás szemű esti típussal.
Közismert, hogy a depressziós emberek általában estére kezdik úgy gondolni, mégis érdemes élni. Kutatók szerint ez azért van így, mert a baglyok hajlamosabbak a depresszióra. Az esti típus hajlamosabb különféle addikciókra és bulimiára is. Kutatások szerint a baglyok az extrovertáltak, az impulzívabbak, az újdonságkeresők, míg a pacsirták az introvertáltabbak, kiegyensúlyozottabbak, lelkiismeretesebbek és megbízhatóbbak Ezzel összhangban más vizsgálatok is azt mutatják, hogy a baglyok sokkal több pszichés és pszichoszomatikus problémától szenvednek, és a szo-ciális követelményeknek sokkal rosz-
szabbul tudnak megfelelni, míg a pacsirták sokkal egészségesebb életet élnek. Gondolom, a bagolycsapat már kezd lázadozni, hisz úgy tűnik, a pacsirták igazolva láthatják eddig fölényérzetüket. Ám, ha a gondolkodási képességeket kezdjük el elemezni, a baglyok felzárkóznak. Az egyetemi évek alatt váratlanul élre törnek éjszakázási képességük miatt. A baglyok memóriája  állítólag jobb, intelligensebbek és kreatívabbak, annak ellenére, hogy fiatal korukban gyengébbek az iskolában. Ismerjük az olyan történeteket, hogy a Nobel-díjas kémikus megbukott kémiából, Einstein kibukott a gimnáziumból (valójában csak eltanácsolták).
A géneken kívül, érdekes módon, az is erős hatással van a bagolyságra-pacsirtaságra, hogy melyik évszakban születtünk. A tavasszal és nyáron születettek közt kiugróan sok az esti, míg az ősszel és télen születettek közt a reggeli típus. Érdekes mód nők körében sokkal gyakoribb a reggeli típus. Na ja, valakinek el kell készítenie a kávét, a reggelit és elindítani a gyerekeket...

Tanuljunk aludni!
Összefoglalásképpen: meg lehet tanulni aludni. Aki rossz alvó, próbáljon meg változtatni elalvási szokásain, tegye színesebbé, gazdagabbá azokat. Akinek pedig túl sok elalvási rituáléja van, és ezért jön nehezen álom a szemére,  csökkentse azokat. A legideálisabb elalvási időpont 21- 23 óra között van, mert ilyenkor indul be a szervezetünk regenerálódásért felelős, az akupunktúrában „hármas melegítőként” említett csatorna. Ezt az időszakot „kötelességünk lenne” leginkább alvással, pihenéssel tölteni. Lefekvés előtt legalább két órával együnk főképpen összetett szénhidrátban gazdag ételeket. Ilyenek például a barna rizs, a teljes kiőrlésű rozskenyér, a burgonya, a dió, a zöldbab, a brokkoli, a zab, a köles, a fekete ribizli, a narancs, a tészta. Ezek a keményítőben gazdag táplálékok az idegrendszerre is nyugtató hatással vannak. Italként ajánlható a már klasszikusnak számító mézes vagy malátás tej. A citromfű, kamilla, komló és orbáncfű egyenlő arányú keverékéből készült kellemes aromájú gyógyteának álomba ringató hatása van. Jolly jokernek mondható a legjobb idegerősítő és altató hatású szer, a macskagyökér. Valeriansav-tartalma miatt elég kellemetlen illatú, így tea helyett inkább tinktúra formában, kockacukorra cseppentve fogyasszuk. 
Érdemes megpróbálni a lefekvés előtti kisebb esti sétát a friss levegőn, és egy kis esti tornát. Az esti hideg vizes karzuhany csökkenti az ideges szívritmuszavarok jelentkezését. Hatékony lehet a túl nagy szellemi igénybevétel kerülése a lefekvés előtti órában. Krimi, hírek, számlák összeadása...
Az éhség is gátat szabhat a pihenésnek, ne stresszeljük magunkat a „hat óra után egy falatot se” szlogennel. Lelkiismeret-furdalás nélkül együnk a megmaradt vacsorából pár kanál zabkását, tésztát, majd egy darabka keserű csokit bekapva a kellemes levendulás, sós fürdő után édes lesz az álmunk.


Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!