Zöld út a Lisszaboni Szerződésnek

Az államfő megjegyezte, hogy a Lisszaboni Szerződés aláírásával meg kell várnia az alkotmánybíróság állásfoglalását.
MTI-tudósítás szerint Reinfelt kiemelte: annak a lábjegyzetnek a szövegét, amelyet Václav Klaus cseh államfő felvetése nyomán megfogalmaztak az EU csúcstalálkozójának a résztvevői, a Csehország szomszédságában fekvő országok is jóváhagyták.
Klaus azt követelte, hogy Csehország kapjon felmentést a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, nehogy arra hivatkozva a második világháború után az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai kártérítési igényekkel léphessenek fel. „A megállapodást az tette lehetővé, hogy sok európai politikus vezetői erőt és jóakaratot tanúsított” – fogalmazott Reinfeldt.
Bajnai Gordon magyar miniszterelnök megerősítette, hogy elhárult az akadály a Lisszaboni Szerződés életbe lépése elől. „Sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket. Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az alapjogi charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs” – közölte. Az Európai Tanács magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió alapjogi chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik – értelmezte az elfogadott szöveget a magyar kormányfő.
Mint arra Bajnai utalt, teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés „nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit". „A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az alapjogi charta teljes értékű védelmét. Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie, és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják” – emelte ki a magyar miniszterelnök. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet.    
A svéd kormányfő szintén kitért arra, hogy az alapjogi charta hatálya alól a cseheknek adandó mentességet nem most kell ratifikálniuk a tagállamoknak. „Nem tudom, mikor, de egy későbbi időpontban” – mondta Reinfeldt.
Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint immár semmi nem akadályozza a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációs folyamatának gyors lezárását. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is úgy értékelte a fejleményeket, hogy minden politikai akadályt sikerült eltávolítani az útból, és hogy a Lisszaboni Szerződés nagyon gyorsan életbe léphet, miután azt jóváhagyja a cseh alkotmánybíróság. A francia tárgyalóküldöttség tagjainak vélekedése szerint amennyiben a cseh alkotmánybíróság a jövő kedden elveti a Lisszaboni Szerződéssel szemben felhozott alkotmányossági aggályokat, akkor Václav Klaus még november folyamán aláírhatja a cseh ratifikációs okmányt, és azt a hónap végéig Rómában letétbe lehet helyezni. Ebben az esetben számolni lehet azzal, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba lép.
Azzal, hogy elhárult a politikai akadály a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozandó új uniós tisztségek betöltése elől is, a csúcstalálkozón hírek szerint megállapodás született arról, hogy az Európai Tanács elnöke néppárti, a saját diplomáciai apparátussal megerősítendő külügyi főképviselő pedig szocialista lesz. Szintén elindulhat az EU legfőbb végrehajtó testületének, az új összetételű Európai Bizottságnak a létrehozása. Mint Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke közölte, az EP-ben november 25-től megkezdhetik az uniós biztosjelöltek bizottsági meghallgatását.
Az Európai Tanács ülése előtt bemutatta a januártól hivatalba lépő spanyol-belga-magyar „csapatelnökség” közös logóját a három ország miniszterelnöke, José Luís Rodriguez Zapatero, Herman Van Rompuy és Bajnai Gordon. Az összekötött e és u betűkből álló jelkép (amely megtekinthető a www.eutrio.eu internetes oldalon) „az unió és polgárainak egységét” hivatott tükrözni. Az unió történetében most először fordul elő, hogy egymást követő elnökségek ugyanazt a szimbólumot használják. A témáról kiadott sajtóközlemény kiemelte, hogy a 2010–2011-ben, egymást követően fél-fél évig elnöklő három ország az uniós reformszerződés hatályba lépését mintegy megelőlegezve, már a felkészülés kezdetétől fogva szorosan összehangolta az elnökségi programmal kapcsolatos tevékenységét.
A szlovák miniszterelnök szerint Csehország a Lisszaboni Szerződés ügyében olyan kivételben egyezett meg az Európai Unióval, amelynek semmi köze a Benes-dekrétumokhoz. „A Cseh Köztársaság olyan kivételben egyezett meg az Európai Unióval, amelynek semmi, de abszolút semmi köze sincs a Benes-dekrétumokhoz” – jelentette ki Robert Fico pénteki pozsonyi sajtóértekezletén. Fico szerint Szlovákia sikeresebb volt, mert a Európai Unió csúcstalálkozójának eredményeit rögzítő jegyzőkönyvbe sikerült felvétetnie annak értelmezését, hogy miként viszonyul egymáshoz az uniós jogrend és az egyes tagállamok nemzeti jogrendje. „Ennek alapján egyértelmű, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák, s nem pedig az uniós jog részei, s a Lisszaboni Szerződés nem vonatkozik rájuk” – szögezte le a kormányfő.
Miután a cseh ratifikációt minden jel szerint sikerült biztosítani, rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket – egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök azt mondta, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba léphet.
Prágai MTI-tudósítás szerint nem tetszik a cseh szakszervezeteknek, hogy az Európai Unió csúcstalálkozója kivonta Csehországot a Lisszaboni Szerződéshez csatolt uniós alapjogi charta hatálya alól. Az Európai Unió chartájában több a garancia, mint a cseh jogrendben, a szociális jogok jobban és erősebben vannak jelen. Milan Stech, a Cseh-Morva Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (CMKOS) elnöke szerint Klaus követelését valójában nem a Benes-dekrétumok indokolták, hanem az a szándék, hogy az alapjogi chartában garantált szociális jogok ne kerülhessenek be a cseh jogrendbe. Megjegyezte: Klaus a kilencvenes évek eleje óta mindig ellenezte, hogy a munkavállalók jogai és a szakszervezeti jogok erőteljesebben megjelenjenek a cseh jogrendben. Jan Fischer miniszterelnök szerint az aggodalom alaptalan. Elismerte azonban, hogy a kérdésnek van „más értelmezése” is, és ilyen aggályok valóban léteznek Csehországban. Hozzátette, hogy a problémát meg kell majd vitatni a szakszervezetekkel, s a közvéleménynek is meg kell  magyarázni a dolgokat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!