Egységfrontos vészkiáltás egy vasútvonalért

S időközben kiderült: a Komárom–Székesfehérvár viszonylat nem is szárnyvonal, hanem nemzetközi-regionális fővonal.
Ez a vonal nem kihasználatlan, hanem rendkívül közkedvelt. Nem lassú, csak lassújelek vannak rajta kitéve. Ráadásul hamarosan  az Európai Unió is adna pénzt egy észak-déli hálózat részekénti továbbfejlesztésére.

A Komárom– Székesfehérvár vasútvonalért a nyilvánosság előtt és a színfalak mögött a térség össze politikai ereje megmozdult. Köztük olyan önkormányzatok – például Kisbér – ahol a szűkös költségvetés ellenére 50 millió forintot áldoztak a vasútra egy szebb jövő reményében.
A Komárom–Székesfehérvár vonalat nem bezárni, hanem észak felé a felvidéki Érsekújvárig, dél felé pedig egészen Pécsig meg kellene hosszabbítani – mondja Kisbér polgármester asszonya. Udvardi Erzsébet nem is titkolja: megdöbbentette a kormányjavaslat. – Nemrégiben a MÁV-val együtt 50 millió forintot költöttünk a kisbéri vasútállomás korszerűsítésére, éppen azért, hogy javítsuk a személyszállítás feltételein a Komárom–Székesfehérvár vonalon – meséli a polgármester asszony, aki szerint szabályos kegyelemdöfés lenne ennek a kistérségnek a vasúti személyszállítás felszámolása. Éppen ezért jövő hétre szerveznek tüntetést, ahol meg szeretnék mutatni, milyen népszerű ez a járat például az iskolába járó fiatalok körében. Udvardi Erzsébet azt különösen aggályosnak tartja, hogy hónapok óta a vasútvonal jövőjével kapcsolatos minden egyeztetésen részt vesznek Kisbér vezetői, akik jelezték: aktívan is hajlandók lennének közreműködni a vonal működtetésében. – Itt tartottak a megbeszélések, amikor megláttuk a megszüntetendő vonalak listáján a mi vasutunkat. Felvetődik a kérdés, hogy akkor komolyan vehető-e bármifajta egyeztetés és véleménycsere ebben az ügyben.
– A Komárom–Székesfehérvár vonal felkerülése a listára valóban különösen aggályos, hiszen  igen fontos nemzetközi áruszállításra is használt jó minőségű, nagy tengelyterhelést bíró szakaszról van szó, ahová néha azért kitesznek egy-egy lassújelet, hogy  rosszabbnak tűnjön az állapota – mondja Gaskó István szakszervezeti vezető, aki tehát nem kevesebbet állít, mint, hogy a látszat érdekében előfordul, hogy meghamisítják egy pályaszakasz valós állapotát. A szakszervezeti vezető kérdésünkre azt is megerősítette: valóban tisztázatlan ma Magyarországon a mellékvonal fogalma, hiszen csak azt sorolják fel, melyek a fővonalak. Azokon kívül viszont egy kalap alá veszik  a néhány kilométeres, legkisebb szárnyvonalat egy európai  vasúti főfolyosóhoz tartozó fontos regionális vonalszakasszal. Így amikor „mellékvonal-bezárásokról” esik szó, könnyen ilyen listára kerülhet bármelyik viszonylat, amely nem tartozik a legfontosabb néhány hazai pályaszakaszok közé.
Fónagy János közlekedési szakpolitikus, országgyűlési képviselő szintén több szempontból is kétségbeejtően rövidlátó lépésnek tartja a Komárom–Fehérvár vonal „leépítését”. – A kelet-nyugati fő közlekedési útvonalak után Európában most kezd egyre több figyelem irányulni az észak-déli viszonylatokra. Nos, ez a vonal, amely ráadásul Komárom mellett Szlovákiával is vasúti összeköttetésben van, nem csak  a kisrégióban, de – továbbfejlesztése esetén – akár a lengyel–cseh–szlovák–magyar vasúti tranzitviszonylatban is komoly szerepet kaphat. Arról nem is beszélve, hogy várhatóan az ilyen irányú fejlesztésekre hamarosan számos uniós pályázati lehetőség is lesz – mondta a Fidesz volt közlekedési minisztere, aki lapunk kérdésére megismételte: ha megszüntetik az itteni vasúti személyszállítást,  kormányváltás esetén visszaállítják azt, mert – a folyamatos teherszállítás mellett – itt  legfeljebb a BZ-motorvonatok gázolaját, valamint a vonatvezető és a jegyvizsgáló bérét lehet megtakarítani, cserébe viszont több százezer ember életét nehezítik meg.
Információink szerint  a régió kormánypárti parlamenti képviselői között Komárom polgármestere volt az, aki a leghatározottabban tiltakozott e vonalszakasz bezárása ellen. Zatykó János  lapunk kérdésére elismerte:   valóban nem értett egyet a személyszállítás megszüntetésével ezen  a régió szempontjából fontos vonalon, de a feladata jelenleg kettős. – A személyszállítás megmentése mellett azért is fel kell lépni, hogy annak esetleges megszüntetése vagy szüneteltetése esetén is megfelelő minőségű tömegközlekedést kapjanak a környéken élők – mondja. – Egyúttal arra is felhívtam a figyelmet, hogy különösen a nyári szezonban ezen a vonalon rengetegen közelítik meg székesfehérvári átszállással a Balatont, így a főszezonban különösen aggályos és méltánytalan lenne az itt élőkkel szemben a vasúti személyszállítás elmaradása. A fontos vasúti csomópontként is működő Duna-parti határváros első embere szerint aki ezen a vonalon meg akarja szüntetni a személyszállítást, valószínűleg nem látja át tökéletesen, milyen szerepet tölt be ma – és néhány fejlesztés esetén – milyet tölthetne be ebben a régióban ez a viszonylat. Álláspontját lapunk kérdésére a megye másik szocialista képviselője, Schwarcz Tibor is megerősítette.
A két megye közgyűlésének elnökei is érthetetlennek tartják, miként kerülhetett ez a vonal a megszüntetendők listájára.
– Nem fair a kormányzat részéről az a hozzáállás, hogy a tömegközlekedés nyereséges részeihez semmi közünk, ahol veszteség van, azt pedig működtessük saját forrásból, ha akarjuk – mondja Völner Pál, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke, aki elismeri: nem minden napszakban tökéletes a kihasználtsága ennek a vonalszakasznak, de mint mondja, egy regionális vasútvonalnak az értékét nem csak nyereségességével lehet mérni.. A közgyűlési elnök arra is felhívja a figyelmet, hogy egy több szempontból hátrányos helyzetű kistérségen a bakonyaljain halad keresztül ez a vonal, végpontjain
két nagyvárossal, Komárommal és Székesfehérvárral: így munkavállalás, tanulás, szórakozás szempontjából is fontos szerepet tölthet be az itt élők életében a vonat. Dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnök asszonya lapunknak elmondta: Székesfehérvár agglomerációjában egyfajta elővárosi vasútként is működik ez a vonal, ahonnan a környező településekről egyenesen a megyeszékhely központjáig lehet bejutni. – Úgy érzem, a kormányt csak akkor érdekli a vasút, amikor valami új beruházás kapcsán pénzt lehet osztogatni, de a megbízható működtetés gondját, ami az emberek számára fontos,  szeretné minél nagyobb mértékben lerázni magáról a kabinet – mondja Balog Ibolya, aki bízik abban, hogy a régió politikusainak összefogásával megmenekülhet ez a vonal, de ha fel is függesztenék a személyszállítást, az a választások után újraindulhat.
Bencsik János, Tatabánya polgármestere, országgyűlési képviselő szerint a Komárom–Székesfehérvál vonal megszüntetésével szembeni nyilvános és színfalak mögötti erős ellenállás bizonyítja, hogy rossz helyen próbálnak pénzt spórolni a MÁV-nál, ahol szerinte „úgy is milliárdokat lehetne spórolni, ha egyetlen vonalhoz és járathoz sem nyúlnának, csak megnéznék mit csinál a szétszabdalt társaság igazgatóságainak garmada.” Erre a kérdésre egyébként a Vasárnapi Hírek sem tudta meg a választ. Amikor interjút kértünk a MÁV vezetőjétől és nagy nehezen eljutottunk az illetékes kommunikációs igazgatósághoz, írásban kellett feltenni a kérdéseinket, majd egy hét elteltével, többszöri sürgetésünkre azt a választ kaptuk, hogy a MÁV vezetői jelenleg nem kívánnak élni a lehetőséggel. Ami azért is volt furcsa, mert egy szóval sem említettük, hogy bármiféle „lehetőséget” kínálnánk. Csupán arról szerettük volna kérdezni őket, pontosan mire költik az adófizetők százmilliárdjait. Ha spórolni kell, azt miért a mellékvonalakon, és nem például
a szolgálati luxusautóparkon kezdik? Igaz-e, hogy a mellékvonalaknak a valóságnál rosszabb állapotban feltüntetése érdekében előfordul, hogy lassújeleket helyeznek el egy-egy pályaszakaszon? Igaz-e, hogy a Komárom–Székesfehérvár vonal esetében egy olyan viszonylaton szüntetik meg a személyszállítást, amely éppen most értékelődik fel az unió által preferált észak-déli folyosók között? Ezekre a kérdésekre vártunk és várunk választ a MÁV illetékesétől.

Bóday Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!