Különbség az európai demokraták és a hazai jobbközép között a
demokratikus intézményrendszerhez és a szélsőségesekhez való viszonyban
van – hangoztatta a Demokrácia Akadémia pénteki budapesti évnyitóján
Kiss Péter társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter.
A francia vagy a német jobboldali pártok inkább ellenzékben maradtak, toleráltak egy baloldali kisebbségi kormányt vagy nagykoalícióra léptek, de nem fogtak össze a szélsőjobboldallal; eközben Magyarországon „el sem vitatható, hogy a jobbközép műhelyeiben jött létre a hazai radikális jobboldal”, amelynek megerősödésében az elhatárolódás hiányának jelentős szerepe volt – jelentette ki Kiss Péter. Más példák mellett arra utalt: a 2006-os tévéostrom után a jobbközép nem határolódott el a történtektől, hanem 72 órás ultimátumot adott a kormánynak, a Jobbik elnöke pedig a mai napig Orbán Viktor polgári körének tagja. Kiss Péter hangsúlyozta: Nyugat-Európában a politikusok ma is szélsőségnek tartják, amit tavaly annak mondtak, és az álláspontjukon jövőre sem változtatnak, Hanti Vilmos, az egyéves, ebben az esztendőben harmadik évfolyamát kezdő Demokrácia Akadémia igazgatója, a most 32 hallgatóval induló képzést életre hívó MEASZ (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) - Összefogás a Demokráciáért elnöke az eseményen arról beszélt: „A demokráciát nem elég tudomásul venni, hanem tenni is kell érte”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!