Jubileumi lázban ég Berlin a falbontás évfordulóján

Az idegenforgalmi hatóságok több mint 1 millió hazai és külföldi vendégre számítanak. Az évfordulóra Berlinbe érkezik Sarkozy francia és Medvegyev orosz elnök,  Gordon Brown brit kormányfő, Hilary Clinton amerikai külügyminiszter is.
A jubileumi turisták ugyanakkor Berlin szívében szinte mindenütt útlezárásokba ütköznek, a közlekedési káosz már most óriási. A 20 évvel ezelőtti történelmi események fő helyszínének számító Brandenburgi kapu szinte megközelíthetetlen, mindenütt színpadok és tribünök állnak. Mindennek ellenére Berlin igyekszik legszebb arcát mutatni, az idegenforgalmi hatóságok az elmúlt napokban különböző televíziós és internetes reklámokon azzal az üzenettel próbáltak csalogatni: „Jöjjenek Berlinbe, és saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy két évtized alatt mennyire megváltozott a város.”

Ünnep ide vagy oda, hatalmas a rendőri készülődés. Szerencsére mostanáig egyetlen terrorista szervezet sem állt elő olyan üzenettel, hogy az évfordulóra bármit is tervezne, az illetékesek szerint azonban az ördög nem alszik. Akárcsak a szeptember végi országos parlamenti választások idején – igaz, akkor jócskán voltak terrorista fenyegetések –, most is több ezer rendőr van bevetésben, különös tekintettel arra, hogy az évforduló napján államfők és miniszterelnökök sokasága tartózkodik majd Berlinben.
Az újkori német történelem legboldogabb napjának nevezte 1989 november 9-ét, a berlini fal leomlásának napját Angela Merkel. Szokásos hétvégi videoüzenetében a német kancellár kiemelte az egykori NDK ellenzéki, illetve polgárjogi mozgalmainak, valamint az egyházaknak a szerepét a fal lebontásához elvezető eseményekben. A német konzervatív politikus  maga is a volt keletnémet kommunista államban nőtt fel, tanulmányait ott végezte és akkor még ellenzéki politikai pályáját is az egykori NDK-ban kezdte. Egy szombati interjúban ugyanakkor a kancellár állást foglalt amellett, hogy folytatni kell az egykori NDK történelmének feldolgozását. Merkel a kommunista időkben megyei pártlapnak számított Leipziger Volkszeitungban megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az NDK-s múlt feldolgozásának lezárása annak eltussolását jelentené. Az első keletnémet kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy immár megszűntek a korábbi nagy különbségek a keleti és a nyugati országrész lakosságának életszínvonala között. Merkel ugyanakkor továbbra is rendkívül fontos kormányzati feladatnak nevezte a keleti tartományok felzárkóztatását, és ezzel összefüggésben utalt a 2019-ig szóló, úgynevezett szolidaritási támogatás jelentőségére.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök felszólította az Európai Uniót, hogy országát egyenrangú partnerként kezelje. „A mi értékeink ugyanazok, mint a Nyugatéi. Nem látok semmilyen nagyobb különbséget a szabadság és az emberi jogok dolgában” – jelentette ki a Der Spiegel című német magazin legfrissebb számában megjelenő interjúban  az orosz elnök, megjegyezve, hogy az új EU-tagországok „politikai kultúra és gazdasági fejlettség tekintetében egy cseppet sem jobbak nálunk”. Medvegyev  ugyanakkor bírálattal illette az orosz viszonyokat, ostorozta a korrupciót és a választásokon elkövetett csalásokat. Ugyancsak bírálta a nyersanyag-kereskedelemtől való erős függőséget, ami - mint utalt rá – a gazdasági stabilitás illúziójához vezet. „A földgázzal és a kőolajjal való kereskedelem a mi kábítószerünk” – fogalmazott Medvegyev. Az orosz államfő az interjúban ismételten elítélte  az egykori sztálini időkben elkövetett tömeggyilkosságokat, és azokat a leghatározottabban bűncselekménynek nevezte.
Nemzetközi kérdésekről szólva Medvegyev úgy ítélte meg, minden esély megvan arra, hogy országa és az Egyesült Államok között az év végéig megállapodás jöjjön létre a hadászati atomfegyverek csökkentéséről. Az ezt célzó, szakértői szintű tárgyalások hétfőtől Genfben folytatódnak – fűzte hozzá. Medvegyev  nem zárta ki az Irán elleni szankciók lehetőségét abban az esetben, ha a Teherán  nukleáris programjáról folyó tárgyalások nem hoznak eredményt. Afganisztánnal kapcsolatban úgy vélekedett: fennáll  a veszélye annak,  hogy a Nyugat ugyanúgy csődöt mond az ázsiai országban, ahogy annak idején a volt Szovjetunió. „Ha nem sikerül egy működőképes államot létrehozni, stabilitás soha nem lesz, akár mennyi külföldi katonai harcol is ott” – jelentette ki az elnök.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!