Influenzaoltás

Az általános védekezési képességet nemigen lehet növelni, de oltás útján megtermelődnek a kórokozó elleni fajlagos védőanyagok. Nem véd sem a C-vitamin, sem a homeopátia, sem az imádság. A kézmosás és a szájmaszk sem elegendő a fertőzés megelőzésére.
Teljesen érthetetlen és megbocsáthatatlan, hogy egészségügyi dolgozók, politikusok egy világjárvány közeledtekor oltásellenes kijelentéseket tesznek. Mit gondolnak: a feketehimlőt, a diftériát, a kanyarót, a rubeolát, a gyermekbénulást hogyan sikerült eltüntetni? Csakis a következetesen és szigorúan végrehajtott védőoltásokkal.
Persze régebben is voltak az oltásoknak ellenzői. A feketehimlő ellen már a XIX század elején megkezdték a sikeres oltást, de amikor a pápa ezt ellenezte, a katolikusok között sokkal több lett a haláleset, mint a protestánsoknál. A tbc elleni BCG-oltás kezdetén egy véletlen baleset miatt néhány gyermek meghalt. Ezt az ellenzők annyira kihasználták, hogy a BCG bevezetését legalább 15-20 évvel sikerült elodázniuk. Következmény: sok ezer tbc-s haláleset, ami már a harmincas évek végétől elkerülhető lett volna. Különösen fontos, hogy a BCG-zés óta teljesen eltűnt két gyermekkori, mindig halálos, tbc-s kórkép! A gyermekbénulás utolsó járványa (1959) idején sikerült nagy mennyiségű oltóanyagot importálni. Az emberek sorban álltak a Salk-vakcináért, hogy a gyermeküket megmentsék ettől a szörnyű betegségtől. Nálunk ez a kór már eltűnt, amikor Hollandiában egy helyi járvány pusztított. Kiderült, hogy egy vallási fanatikus településen a szülők megtagadták a gyermekük beoltását. Következmény: sok gyerek megbénult, sok meghalt.
Hiába a propaganda, hiába félnek az emberek a járványtól, erősebbnek bizonyul az ostoba és káros ellenpropaganda. Oltásellenes, paranoiás, befolyásolhatatlan téveszmék keringenek. Igaz, már sokan felébredtek és kezd kialakulni a bizalom az oltás iránt, de még mindig nem eléggé. Számos üzletben megkérdeztem az alkalmazottakat, hogy beadatták-e már az oltást. Legalább tízen válaszolták, hogy nem, és nem is akarják… Most azonban – átmenetileg – az a baj, hogy nem mindig lehet hozzájutni a vakcinához. A gyógyszertárak megrendelik, de a szállítás késlekedik. Okát nem tudom. Írásom célja azonban az, hogy néhány világos mondatban megindokoljam: miért jobb az oltás, mint a tétlen várakozás, vagy a vitaminokban való vakhit.
Az embert a fertőzések ellen csak a specifikus, vagyis az illető kórokozó ellen megtermelt ellenanyag védi meg. Fertőző betegségben ez külön beavatkozás nélkül megtörténik. Védekezés, megelőzés céljából azonban olyan oltást kell adni, ami a szervezetet ilyen specifikus védőanyag termelésére ingerli. Ezt az anyagot védőoltásnak, vakcinának nevezik. Többféle készül. Van, amelyik az elölt (!) egész vírust, vagy baktériumot, és van, amelyik csak a kórokozó egyes alkatrészeit, vagy toxinját tartalmazza. Ezen kívül – minimális mennyiségben – stabilizáló, konzerváló szerek is vannak az oltóanyagban. Ezekre egyes emberek túlérzékenyek lehetnek, ez azonban rendkívül ritka: több százezer, vagy millió esetből egyszer-egyszer észlelnek ilyesmit. Sajnos mindig csak ezekről az elszórt esetek beszélnek, írnak.
Maga a védőoltás – akár influenza elleni, akár más oltásról van szó – semmi esetre sem okoz különleges szövődményt. Hat évtizedes pályafutásom során több ezer oltás beadtam. Egyetlenegyszer sem észleltem szövődményt. Kicsi, helyi pirosodás, minimális duzzanat természetesen előfordulhat, de szövődményre a gyakorlatban nem kell, nem szabad számítani.
Oltani kell, amíg nem késő, amíg nem alakul ki járvány (mint pl. Ukrajnában, ahol most a világtól várnak segítséget. Milyen segítségre számítanak?) A vírusbetegség nem gyógyítható antibiotikumokkal. Oltani kellett volna!
Dr. Bogárdi Mihály Budapest,   
nyugdíjas osztályvezető gyermekorvos

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!