Mindannyian naponta átélünk kisebb-nagyobb hangulatváltozásokat,
amelyeket rengeteg tényező befolyásolhat. Ha serdülőkorban nem tanuljuk
meg, hogyan lehet túl lépni ezen az állapoton, később súlyos
személyiségzavarok alakulnak ki.
Ahogy a világunk lehet jin és jang, fehér és fekete, jó és rossz, a borús eget is felváltja a derűs, a hangulatunk természete is így változik. Amikor az ember elfeledkezik igazi természetéről, úgy érezheti, hogy elszakadt spirituális ősforrásától. Ez az elszakadás- vagy elkülönültség-érzés tekinthető mindenfajta boldogtalanság elsődleges forrásának.
Számos hagyomány nem a tudat betegségének tartja a lehangoltságot, hanem a kapcsolathiány és a lelki öntudathiány kibillentségének. Amikor ugyanis elveszítjük kapcsolatunkat eredeti, spirituális természetünkkel, és elfeledkezünk életünk valódi értelméről, annak depresszió vagy egyéb betegség a következménye.
Testi kiváltó okok
A közhiedelemmel ellentétben számos biokémiai és élettani tényező is okozat depressziót.
– Alacsony vércukorszint. A hipoglikémia krónikus hangulathullámzáshoz vezethet. Ilyenkor nyúl a mindig a legelérhetőbb csokoládéhoz az ember, amivel nem is lenne gond, ha nem finomított cukrot tartalmazna, mert sajnos az így előállított mesterséges cukor függőséget okoz, és számtalan betegség előidézője az elhízástól a csontritkulásig.
– Alkoholizmus. Az alkoholizmus maga, valamint a vele rendszerint együtt járó tápanyag- és vitaminhiány kedvezőtlenül befolyásolja az agyműködést.
– Bélparaziták. A parazitafertőzés tünetei közt ott találjuk az elmezavart, a depressziót és a búskomorságot is.
– Csökkent pajzsmirigyműködés. A pajzsmirigyhormon alacsony szintje kimerültséget okoz, és depresszióra hajlamosít.
– Fertőző betegségek. A torokgyulladás és a hasonló betegségek károsítják az autoimmunrendszert.
– Gyógyszerek. Az antipszichotikumok, a barbiturátorok, a benzodiazepinek, a bétablokkolók, a kolinergikumok, a kortikoszteroidok, az ösztrogének (köztük a fogamzásgátlók), a levodopa vagy a reserpin egyaránt kiválthatnak depressziót. Az antideprenszánsokat, hangulatjavítókat lehetőleg kerüljék, mert az igen érzékeny rendszert, az agyunkat a kemikáliák igencsak megzavarják. A gyógyszerek memóriaromlást, közömbösséget, kiégettség érzést, érdektelenséget vagy gátlástalanságot váltanak ki.
– Hormonzavar. Ha a belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy, petefészek, here, agyalapi mirigy és mellékvese) működése nem megfelelő, a hormonszint hullámozhat, és ez erősen befolyásolja a kedélyállapotot.
– Környezeti tényezők. Olyan idegmérgek által kiváltott toxikus reakciók, mint az oldószerek vagy a nehézfémek: alumínium, a kadmium és az ólom.
– Krónikus fájdalom. Az állandó testi és érzelmi fájdalom.
– Lyukas bél szindróma. Candidiasis és bélparaziták is okozhatják. Allergiás tünetekhez, elégtelen táplálék felszívódáshoz és alultápláltsághoz vezethet.
– Neurotranszmitterek alacsony szintje. A konvencionális orvostudomány által jelenleg elfogadott álláspont szerint a depressziók túlnyomó többségének hátterében a szerotonin és a noradrenalin alacsony szintje áll.
– A menstruációt megelőző napok és a változókor. Gyakran társul hangulathullámzással, szorongással és depresszióval, ez ugyanolyan természetes állapot, mint a serdülőkor hormonális változásai. Régen nem kezelték hormonokkal és különböző gyógyszerekkel a serdülőket, hanem bölcs tanítok rávezették őket az élet értékére és a világ szépségére.
– Étrendi problémák. Túlzott koffeinfogyasztás, rossz táplálékfelszívódás.
– Szezonális hangulatzavar: napfényhiány.
– Tápanyag-hiányosságok. A B-, a C- és D-vitamin, a vas, a kalcium, a magnézium vagy a kálium hiánya.
– Testmozgás hiánya: háromszor hajlamosabb a depreszszióra, mint az, aki rendszeresen sportol.
Legyünk jó hallgatóság!
Aki rossz kedélyű mindig egyedül érzi magát, holott nagyon is rászorulna arra, hogy megossza másokkal a problémáját. A depressziós három dolgot szeretne: beszélni, beszélni és beszélni. Teremtsünk neki alkalmat, javasoljuk mi magunk, hogy könynyítsen a lelkén. Ha netán elutasítaná, fontos, hogy később ismételten felajánljuk a segítségünket. Előbb-utóbb igénybe fogja venni. Szüksége van rá, hogy kibeszélje magából az indulatait, így csökken az esélye, hogy feszültségét nem fordítja sem önmaga, sem mások ellen. Miközben beszél, megnyugszik valamelyest.
Ha mi magunk vagyunk lehangoltak, képzeljük el a rossz gondolatainkat, ahogy kinyomtatódnak egy papírra, vagy még jobb, ha leírjuk. A táplálkozás megváltoztatása mellett, készítsük magunknak illóolajos fürdőt, de számtalan módja van még a rossz hangulat elűzésének a Bach-virágterápiától az ómega 3 tartalmú olajokig.
Addig is kedvderítőnek egy ősi recept. Szent Hildegárd a hirtelen ránk törő szomorúság, vagy düh ellen oltott bort javasol: „Fél kávéscsészényi forró fehér borba hirtelen kevés hideg vizet öntsünk, és pár kortyot igyunk belőle. Az idegi eredetű bajoknál külön felhívja a figyelmet arra, hogy arcunkat mindig rendezzük, s úgymond vágjunk jó képet mindenhez, vagyis a leghalványabb mosoly is többet tesz értünk, mint bármilyen csodaszer.”
Hangulatunkat természetes módon, a természet megfigyelésével is fel tudjuk dobni. Minden nap rövid időre kapcsoljuk ki a rádiót, a tévét, hogy megtapasztaljuk, előhívhassuk azt a bizonyos belső csendet. Ahogy a buddhista meditációkon elhangzik: figyeljük meg a formátlan levegő áramlását az orrunk hegyénél. Gondolatok jönnek, mennek, nem ragaszkodunk hozzájuk, elengedjük őket. Lecsendesítjük elménket. Így könnyebben visszanyerjük belső egyensúlyunkat és derűnket.
Köveskuti Tünde
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!