Az unióban minden biztosítottnak az adott ország betegellátása jár

Amióta Ukrajnában kitört a H1N1 influenzajárvány, majd Ausztriában is hivatalosan bejelentették a járványt, és Romániában is mind több a megbetegedés, fellendült a magyarországi vakcinaturizmus.
A szomszéd országokból – jellemzően
Szlovákiából és Romániá-ból – nem kevesen jönnek ide, hogy megvegyék a magyar patikákban a WHO által is ajánlott hazai oltóanyagot. Ebből 2 millió adag kerül a honi gyógyszertárakba, s a patikus nem tehet különbséget magyar és más állampolgárok között; akinek van érvényes receptje, annak ki kell adni a vakcinát.
Vajon fordítva is működik ez? A magyarok is ugyanilyen feltételekkel kapnak vakcinát vagy más orvosságot Párizstól Bukarestig, Rómától Tallinnig, ha éppen ott akarják megvenni?

 Az országos tiszti főgyógyszerész, dr. Bódis Lászlóné a VH érdeklődésére elmondta: valóban minden uniós állampolgárt és más külföldit, az Ukrajnából, Szerbiából jövőket is ki kell szolgálni a patikákban, méghozzá ugyanúgy, mint a magyarokat. Egy szabályos, minden azonosítót tartalmazó vényre  egy vakcinát kaphat mindenki a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet szerint. A magyar állampolgárságú veszélyeztetettek és a gyerekek oltására rendelkezésre álló négymillió adagon felüli vényköteles vakcinából – amit a patikákban bárki, akinek van érvényes vénye, megvásárolhat – kétmillió adagot rendeltek. Mivel az Omninvest hazai gyártó, az a veszély nem fenyeget, hogy a magyar állampolgárok oltóanyag nélkül maradnának – vélekedett.
A nálunk előállított Fluval P vakcinát a külföldi orvosok is felírhatják, vagy ha az illető huzamosabban is itt tartózkodik, akkor magyar orvoshoz is fordulhat ezért. És az állampolgárságától, valamint a hazájában érvényes gyógyszertérítési díjaktól függetlenül neki is ugyanannyit kell fizetnie az oltóanyagért az itteni patikákban, mint a magyar állampolgároknak: a maximált fogyasztói ár 1930 forint, plusz a kiszerelési díj – ez utóbbi a csomagolásért. Az oltás beadásáért pedig az orvos hasonló nagyságrenedű összeget kérhet el  Magyarországon. S ugyanez fordítva is működik. Ha a magyar állampolgár tartózkodik más országban, akkor vihet magával magyar orvos által felírt receptet, és fordulhat az ottani orvoshoz is, hogy írjon fel neki receptre más gyártó által előállított influenza elleni vakcinát, s megvásárolhatja azt a külföldi patikában. Ám arról azért tudni kell, hogy a szezonális influenza elleni vakcinából most is négy különféle gyártó készítményei kaphatók a hazai patikahálózatban, a H1N1 pandémia elleni Fluval P oltóanyag pedig másutt még nincs törzskönyvezve, így egyelőre csak nálunk kapható. Másutt e vírus ellen csak más gyártmányokat lehet felíratni az orvosokkal – s ezek általában drágábbak a hazainál. De nemcsak emiatt lehet ritka, hogy a magyarok külföldön vásároljanak influenzavakcinát, hanem azért is, mert külföldön kérhetnek még vizitdíjat és az oltásért a hazaihoz hasonlóan helyi tarifa szerinti kezelési díjat is. Minden más országban – az EU-n belül és kívüle is – az ottani szabályok vonatkoznak minden betegre és minden gyógyszervásárlóra.
– Az influenza elleni vakcina árában nincs társadalombiztosítási  támogatás. Ám sok gyógyszerár tartalmazza azt is. Ezekkel mi a helyzet? Ezek is hozzáférhetők minden külföldinek?
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője, Molnár Barbara így válaszolt: – Bármely ország polgárának kiadható a vényre felírt gyógyszer, ha megállapítható a rendelt orvosság azonossága, mennyisége és adagolása, a gyógyszert rendelő neve, rendelőjének címe vagy azonosítója, a gyógyszer rendelésre jogosult aláírása, továbbá a gyógyszerrendelés dátuma és szerepel rajta a beteg neve, születési ideje és címe. Ám társadalombiztosítási ártámogatással Magyarországon csak az arra jogosult orvos írhat fel a támogatással rendelhető gyógyszerek listáján szereplő készítményt. Tehát, ha a készítményt olyan orvos írja fel, akinek nincs erre jogosultsága – például
más EU-tagállam vagy szomszéd állam orvosa – akkor ártámogatással nem, csak teljes áron váltható ki. Ugyanez érvényes a magyarokra is külföldön: a magyar orvos által magyar receptre felírt gyógyszert más országokban csak teljes áron vehetik meg.
S hogy a magyar állampolgár az EU-ban másutt milyen feltételekkel válthat ki orvosságot? Ennek három esete lehetséges. A közösségi jogszabály szerint az unió tagállamaiban az ideiglenes tartózkodás során orvosilag szükséges ellátás EU-kártyával vehető igénybe. Ha az ellátásra az EU-kártya alapján kerül sor, és ahhoz szükséges a gyógyszer felírása is, akkor pontosan ugyanolyan feltételek vonatkoznak a ellátást igénylő magyar állampolgárokra, mint az adott ország polgáraira. Ha ők társadalombiztosítási támogatással kapják az orvosságot, akkor a magyarok is. Ám ha nekik önrészt kell  fizetniük, akkor azt a magyar állampolgárnak is meg kell fizetnie, s ennek az összegét nem téríti meg a magyar egészségbiztosító. (Az OEP honlapján megtalálhatóak országonként és ellátási formánként a fizetendő önrészről szóló tájékoztatások a www.oep.hu /ellátások az EU-ban/önrészek az EGT tagállamaiban leírásban – A szerk.) Abban az esetben azonban, ha a magyar beteg EU-kártya nélkül veszi igénybe az egészségügyi ellátást másik uniós tagállamban, és így kerül sor gyógyszerfelírásra, az orvosság költségeit teljes mértékben a beteg maga fizeti; ilyenkor csak utólagos visszatérítés lehetséges, a közösségi jogszabályban meghatározott eljárásban és feltételek szerint. S végül: ha  a magyar beteg másik EU-tagállamban magyar vény alapján kíván gyógyszert kiváltani, akkor, mint az imént említettem, csak ártámogatás nélkül teheti meg.
Az EU nem igyekszik egységesíteni, harmonizálni az egyes tagállamok egészségügyi rendszereit, hanem – elsősorban a munkavállalók, illetve családtagjaik szabad mozgásának biztosítása céljából – rendeletekkel koordinálja az egyes tagállamok eltérő társadalombiztosítási rendszereit. A közösségi szabályozás az egyenlő bánásmód elvén alapul. Ez az egészségügyi ellátások esetében azt jelenti: a megfelelő jogosultságigazolással rendelkező személy bármely másik tagállamban ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe az ellátást, mint az adott tagállam biztosítottja. Az ellátás költségeit pedig a tagországok utólag elszámolják egymással – mondta végezetül.

(vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!