Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából közölt interjút szombaton
a bécsi Der Standard, a beszélgetés eredetileg a Tagesanzeiger című
svájci napilapban jelent meg.

Az interjú készítői az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborokban átéltekről, azok hatásáról kérdezték az írót. Az író az újságírók kérdésére elmondta: nem tudta, hová került, amikor 15 évesen Auschwitzba deportálták. Elfogadni a koncentrációs tábor szabályait és alkalmazkodni hozzá azt jelentette, mint „az ördöggel kollaborálni". Megjegyezte: a szerencsén is múlott, hogy túlélte a koncentrációs tábort. Mint mondta, bosszúvágyat nem érzett, sem késztetést arra, hogy – mint Simon Wiesenthal - egykori nácik után kutasson.
A holokauszt minden civilizációs érték univerzális csődje – vélekedett. „Sokáig azt hittem, hogy tanultunk belőle valamit. De tévedtem” – fűzte hozzá. Soha nem szabad egy társadalomnak vagy a politikának hasonló helyzetbe jutnia. Egy pénzügyi válság volt a kiindulópontja Hitler hatalomátvételének. A jelenlegi pénzügyi válság azt mutatja, hogy a holokausztnak nincs többé hatása az európai politikusok tudatára – vélekedett. Mindig észben kell tartani, hogy volt holokauszt, „Auschwitz mindig lehetséges, mert az, ami Auschwitzot lehetővé tette, nem tűnt el” – hangsúlyozta a Nobel-díjas író.
Arra a kérdésre, miért nem hagyta el Magyarországot 1956-ban, azt felelte: akkor már eldöntötte, hogy írni fog, és tudta, hogy ezt csak magyarul tudja megtenni. Az író a Kádár-korszakbeli Magyarországon kapott először végleges képet egy totalitárius
rendszerről. Az ilyen rendszer infantilizált társadalmat jelent, mert leveszi a gondolkodás terhét az emberről, miáltal az egyéni felelősség is elvész.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!