Az Egyesült Államok nem akarja visszaszorítani Kínát, s pragmatikus
együttműködést akar a gyorsan fejlődő országgal – egyebek közt erről
szólt Barack Obama amerikai elnök szombaton Tokióban, az ázsiai
térséggel kapcsolatos amerikai politikát felvázoló, nagyszabású
beszédében.

Obama – aki Hawaii szigetén született, s így gyakran mondja magáról, hogy ő az USA első „csendes-óceáni elnöke” – pénteken kezdett kilencnapos ázsiai körutat. Ennek első állomása Tokió, de az út során Pekingbe is ellátogat majd.


Nagy érdeklődéssel várt szombati beszédében Obama leszögezte: egy hatalmas, s virágzó Kína létrejötte fokozhatja a nemzetek közösségének erejét. Hozzátette: a Kínával való együttműködés során természetesen nem fognak mindig mindenben egyetérteni, s az Egyesült Államok soha nem fog visszariadni attól, hogy kiálljon értékei mellett. Ugyanakkor – mint mondta – ezt a partnerség szellemé-ben teszik majd. S biztosította hallgatóságát: a kínai–amerikai kapcsolatok elmélyítése nem jelenti a más térségbeli országokkal kötött kétoldalú szövetség gyengítését. Obama ennek kapcsán leszögezte: továbbra is él az immár több évtizedes japán–amerikai szövetség. „Noha az amerikai csapatok két háborút is vívnak a világban, kötelezettségvállalásunk Japán és Ázsia biztonságáért megingathatatlan” – mondta.    
Az amerikai elnök felszólította Észak-Koreát, hogy térjen vissza a nukleáris programjáról folyó multilaterális tárgyalásokhoz. „Nem félemlítenek meg minket a fenyegetések... S ha Észak-Korea visszautasítja nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, az nem több, hanem kevesebb biztonsághoz vezet majd” – mondta, arra utalva, hogy Észak-Korea atomfegyverek kifejlesztésén dolgozik. „De van egy másik út is. Az Egyesült Államok kész felkínálni Észak-Koreának egy ettől eltérő jövőt, a nemzetközi integrációt, gazdasági lehetőségeket, nagyobb biztonságot és tiszteletet” – tette hozzá.
Obama megismételte azt a korábbi felhívását, hogy a világnak meg kell szabadulnia az atomfegyverektől. Ugyanakkor hozzátette: mindaddig, amíg ezek a fegyverek léteznek, az Egyesült Államok fenntart egy hatékony és erős nukleáris elrettentő erőt, amely garantálja szövetségeseinek, így Dél-Koreának és Japánnak a védelmét. Egyben dicsérően arról, hogy Japán lemondott az atomfegyverekről, s csak a békés célú energiatermelésre fejlesztette nukleáris technológiáját. 
Végül – a kinyújtott kéz politikáját folytatva – Obama új megközelítésről beszélt Mianmar (a volt Burma) kapcsán. Mint mondta, az ottani katonai rendszer ellen bevezetett eddigi szankciók nem segítettek a helyi lakosság életének javításában. Ám hozzátette: a jelenlegi szankciók mindaddig életben maradnak, míg nem történik konkrét előrelépés a demokratikus reform felé. S követelte az összes mianmari politikai fogoly feltételek nélküli szabadon engedését, konkrétan megnevezve Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezetőt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!