Meghökkentő eredmény

Ezen megállapítás kapcsán felvillant előttem a Versenyben a világgal témájú kutatási program, amelyet Chikán Attila vezetésével 1996-ban neves programtanácstagok közreműködésével elvégeztek. A program 325 vállalat 1300 vezetőjét jól összeállított kérdőívekkel kereste fel. Arra igyekeztek válaszolni, hogy a nemzetközi versenyben milyen nemzetgazdasági és vállalati körülményeket kell teremteni ahhoz, hogy versenyképességünk javuljon.
Figyelemre méltó a program azon része is, amely a társadalmi környezet versenyképességre való hatását vizsgálja. Ugyanis meghökkentő eredmény született 1996-ban, mert a piacgazdaság társadalmi megítélése igen rossz volt. A népességnek csak 1/7-e támogatta a piacgazdaságot, 40% antikapitalista álláspontot foglalt el. Ha ezt a vizsgálatot a jelenben végeznék el, minden bizonnyal még lesújtóbb álláspontot képviselnének a megkérdezettek a zabolátlan, súlyos világgazdasági megrázkódtatást előidéző tőkepiacról.
Még a túlzott liberalizmust hirdetők számára is nyilvánvaló az a régen bebizonyított álláspont, hogy a piacgazdaságban egyre nagyobb szükség van az állam igazságosságot, hatékonyságot és stabilitást biztosító közreműködésére. Az államnak azonban ezt a hármas feladatot úgy kell megvalósítani, hogy a piacgazdaság pozitív folyamatai ne sérüljenek.
Az 1996-ban végrehajtott kutatási program arra is rávilágított, hogy igen erős vonzódás van a szociális biztonság fenntartásával kapcsolatban. A jövedelmi differenciálódás megítélése is nagyon negatív volt. Ez a vélemény a jelenben még inkább helytálló, ezért helyesen cselekedett az Országgyűlés, amikor az igen magas jövedelmek megfékezését tűzte ki célul.
Chikán Attila megfogalmazza, hogy hazudunk magunknak, amikor azt mondjuk, hogy hazánkat a szürkeállomány teheti naggyá, hogy versenyelőnyünk a jól képzett munkaerőre épül. A professzornak sajnos igaza van. Megállapítását alátámasztják azok a felmérések, amelyek bizonyítják, hogy a magyar diákok nem tartoznak a nemzetközi élmezőnyhöz. Még nagyobb gond, hogy sok képzett szakember fittyet hány az etikai normákra. Az etika különben is sok területen nem érvényesül hazánkban. Peter Koslowski a hannoveri Filozófiai Intézet igazgatója bebizonyította, hogy az etikai magatartás a piacon is gazdasági érdek, mert az a kölcsönös bizalom kialakulását eredményezi, ami csökkenti a szerződéskötés költségeit.
Különben nem lehet minden cselekvést szerződésekkel szabályozni, szükség van az etikus magatartásra is, amely a szerződésekben nem szabályozható területeket mindenki javára irányítja. Az etikai követelmények az elesettek megsegítését is igénylik nem csak most, amikor visszaesés van a gazdaságban, hanem gazdasági növekedés időszakában is. Nem helytálló az az álláspont, amelynek alapján a dagály minden csónakot felemel, vagyis a növekedést a gazdagokra és szegényekre egyaránt kedvezően hat. Apály idején ugyanis vannak olyan csónakok, amelyek a sárba ragadtak.
Ralf Darendorfnak sajnos helytálló az a gondolata, amely szerint a politikai rendszerváltáshoz hat hónapra, a gazdasági rendszerváltáshoz hat évre, az etikai változásokhoz pedig hatvan évre van szükség. De jó lenne az utóbbit csökkenteni!
Dr. Takács Imre, Hajdúszoboszló

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!