Bielek Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatója szerint a főváros lakói felismerték a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. Ahhoz azonban, hogy a nyugat-európai városok szintjét elérjük, még fejlődni kell. Jelenleg például évi 300 millió forintba kerül, hogy sokan a gyűjtők mellé teszik a nem hasznosítható kommunális hulladékot, amit külön el kell szállítani. Gyakori az is, hogy felgyújtják vagy megrongálják a szelektívgyűjtő tartályokat.
● Közel fél éve, hogy vezetőváltás történt a Fővárosi Közterület-fenntartó élén. Mi volt az első tennivaló?
Az egyik fontos cél az volt, hogy az új vezérigazgató, az új igazgatóság és az új felügyelőbizottság úgy tudjon munkához látni, hogy ez a lakosságnak semmiféle problémát ne okozzon. Olyan folyamatok is elindultak, amelyek gyümölcse valószínűleg 2008-ban, 2009-ben érik be. Nagyon komoly átvilágítás zajlik most, lassan a vége felé közeledünk. A cél, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, ahol a folyamatok egyszerűsítésével, ésszerűsítésével, és a költségek lefaragásával hatékonyabban tudunk működni.
● Hogyan zárják az idei évet? Tudna esetleg egy-két adatot mondani ezzel kapcsolatban?
Az árbevételünk 30-31 milliárd forint között lesz. Az üzleti eredmény pedig, azt szoktuk mondani, hogy pozitív nulla. Tehát a 30 milliárdhoz képest kicsi, de a számmező pozitív felén lesz. Ami egyébként egy komoly eredmény, hiszen a cégnek a második félévben váratlan költségei keletkeztek. Azonban az ez évben bevezetett költségtakarékossági intézkedésekkel sikerül az eredetileg tervezett eredményt hozni.
● Milyen nem várt költségek merültek fel?
Például ennek az átvilágításnak a költsége. Másrészt a belvárosban élők láthatták, hogy a főváros vezetésének elvárását teljesítve nyári időszakban egész október végéig heti rendszerességgel takarítottuk az ingatlantulajdonosok felelősségi körébe tartozó a járdákat is. A járdák takarítása egyébként nem dolgunk. De pontosan azért, hogy a belváros ne nézzen ki úgy, hogy kritikára adjon alkalmat, a társaság vállalta, hogy gyakorlatilag a nyár folyamán rendszeresen, hetente, kéthetente ún. faltól falig történő koncentrált takarítást végez. Ennek a költségét természetesen nekünk kellett kigazdálkodni.
● Milyen változás várható mind a lakossági díjak esetében, mind a cégek, gazdálkodó szervezetek által fizetett díjak esetében jövőre?
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a 2008-ra szóló díjjavaslatot, és ennek értelmében 13,7%-kal fognak növekedni a díjak.
● A kommunális hulladékkezelést illetően ugye nem csak az FKF Zrt. van jelen a piacon, hanem más cégek is. Ezekkel versenyezni kívánnak a jövőben?
A főváros területére mi 1998-ban pályázat eredményeképpen nyertük el azt a jogosítványt, hogy a települési szilárd hulladék kezelését végezhetjük. A gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél keletkező háztartási hulladékok elszállítását és kezelését társvállalkozókkal, 9 másik céggel végezzük, így igazából a mi feladatunk nem a versengés, hanem a lakosság tökéletes kiszolgálása.
● További 100 új „szigetet” helyeznek ki a szelektív hulladék gyűjtésére. Ez azt jelenti, hogy a budapesti lakosok már megszokták, hogy külön gyűjtsék a fémet, a műanyagot, az üveget, a papírt? Egyáltalán mérik azt, hogy milyen hatékonyságúak ezek a gyűjtőszigetek?
Igen, jelenleg 600 sziget van a fővárosban. Ebben az évben még 100-at fogunk átadni. Jövőre pedig újabb 200-at. Noha az év eleje óta nem növekedett a szigetek száma, a bennük elhelyezett hulladék mégis 7%-kal nőtt, tehát teljesen egyértelmű, hogy a lakosság megszokta, megszerette ezeket a szigeteket, és egyre több hasznosítható hulladékot helyez el oda.
● Ezek feldolgozása, későbbi sorsa megoldott? Hallani mindenféle olyan rémtörténetet, hogy a lakosság szelektíven gyűjt, aztán utána szépen egybeöntik a szemetet.
– Ezt mindig hallani, de nem igaz. Többféle technológiát alkalmaznak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatban. Brüsszelben például az autó felemeli a három részre osztott konténert és egy ugyancsak három részre osztott tartályba üríti. Ez kívülről keltheti azt a látszatot, hogy mindhárom konténer tartalma egy helyre kerül, pedig valójában a válogatás már a tartályoknál megtörténik. Az FKF Zrt.-nél egy autó szigorúan csak egy konténert ürít, így elkerülhetjük a keveredésnek a látszatát is. Az elszállított és szelektíven válogatott hulladékot értékesítjük, az ebből származó bevétel pedig a lakosság által fizetett szemétdíjat csökkenti! Ez annak az előnye, hogy a szelektív gyűjtést fővárosi közszolgáltató cég végzi. Mindig jönnek olyan vállalkozók, akik hangoztatják, hogy ők majd megoldják a szelektív gyűjtést, ami „természetesen” kizárólag kedvező bevételt hozó hulladékokra (papír, műanyag) terjed ki. Csakhogy ez esetben a bevétel az a vállalkozó haszna, és semmi köze nem lesz a lakosság által fizetendő díjhoz. Az az érdeke a lakosságnak és nekünk is, hogy a szelektív gyűjtést az egész fővárosban mi, mint közszolgáltató vállalat tudjuk a legjobb költséghatékonysággal megoldani.
● Hol lesz ez a száz új sziget? Mennyire lesz lefedett Budapest? Vannak-e kiemelt kerületek?
Nincsenek. Az a cél, hogy a helyi adottságoktól függően mindenkinek a lakóhelyétől 3-400 méteren belül elérhető legyen egy gyűjtősziget. A kerületi önkormányzatokkal együttműködve megpróbáljuk a város területét egyenletesen lefedni úgy, hogy a lakosság részére a gyűjtőszigetek megközelítési távolságát csökkentsük.
● Lesznek-e új hulladékudvarok?
Lesznek, a VII., XVIII. kerületekkel tárgyalunk új udvarok létesítéséről. Ez kicsit nehezebben halad, mert ezek nagyobb területű létesítmények, mint a gyűjtőszigetek, és a kerületi önkormányzatnak kell a helyet rendelkezésre bocsátania. A tapasztalat itt is az, hogy növekszik a behordott hulladékmennyiség, és a veszélyes hulladék mennyisége is nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre kevesebb kerül a normál kommunális szemétbe, illetve illegális lerakásra.
● Visszatérve a szelektív hulladékgyűjtésre, gondolja, hogy a jövőben a budapestiek már annyira komolyan veszik ezt, mint a németek vagy az osztrákok?
Számításaink szerint, 2010-re megkétszereződik a lakosság által jelenleg szelektív gyűjtőkben elhelyezett évi 15-18 ezer tonna. A szelektív gyűjtés további előnye, hogy az így gyűjtött hulladék hasznosul, az csökkenti a lerakott mennyiséget, így meghosszabbítja a lerakók élettartamát.
● A pusztazámori lerakó nagy jelentőségű volt a főváros életében. Meddig jelent ez megoldást? Meddig bírja majd a terhelést?
A Pusztazámori Regionális Hulladéklerakó várhatóan 2030–2035-ig tudja fogadni a települési szilárd hulladékot.
● A rákospalotai égető mellett terveznek-e másikat?
A rákospalotai égetőben a budapesti kommunális hulladék körülbelül felét alakítjuk át elektromos energiává, illetve hasznosítható gőzzé, melyet egy együttműködés keretében a Főtávval távfűtésre hasznosítunk. A létesítmény rekonstrukciója nemrégiben ért véget, amely az elkövetkező 10-15 évben zavartalan működést biztosít. Természetesen lenne jogosultsága egy másik hulladékégető műnek, hiszen előbb-utóbb a főváros szennyvíziszapjával is kellene valamit kezdeni. Egyébként Bécsben például négy hulladékégető van. Tanulmányok készülnek a lehetséges helyszínről, a hatásokról, technológiákról, de döntés természetesen még nincs ez ügyben.
● Idén megújították a lomtalanítást. Bevált ez az elképzelés?
Az elképzelés bevált, de a negatív jelenségeket nem sikerült teljesen kiküszöbölni. A változás lényege az volt, hogy a fővárost jóval több kisebb körzetre osztották. Az ott lakók személyre szóló értesítést kaptak a lomtalanítás időpontjáról. Ennek következtében a lom sokkal rövidebb ideig volt az utcán, kevesebb idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy azt ott bárki megtalálja, feltúrja. A lomtalanított mennyiség kis mértékben csökkent. De természetesen gondolkodni kell arról, hogy ezt a szolgáltatást, amit egyébként a budapestiek a hulladékkezelési díjban megfizetnek, miként tudjuk úgy továbbfejleszteni, hogy még kevésbé zavarja a lakosokat. A lomtalanítás egyik nagy tanulsága, hogy a lakosság nem tartja be a kihelyezési időpontokat. Még lényegesebb, hogy a kihelyezhető hulladék minőségével kapcsolatos kéréseinknek sem tesznek eleget. Veszélyes hulladékot, elektronikai hulladékot nem lenne szabad kihelyezni. Valószínűleg megállapodást fogunk kötni erre szakosodott vállalatokkal arról, hogy ezt a jövőben hogyan szállítjuk el. Dolgozunk azon, hogy ezt a rendszert hogyan lehet fejleszteni, esetleg elektronikai hulladékokra külön gyűjtőpontokat jelölünk ki a lomtalanítás napján, amikor odahozhatják az emberek egy megadott helyszínre.
● Az elmúlt években elindították a zöldhulladék-begyűjtési akciókat. Ezeknek mi lesz a sorsa?
Törvényi kötelezettségünk, hogy a lerakóra kerülő hulladéknak a szervesanyag-tartalmát csökkentsük. A zöldhulladékot Pusztazámoron komposztáljuk. Most 48 körzetben végzünk külön zöldhulladék-gyűjtést. Ezt növelni fogjuk, és megpróbáljuk kiterjeszteni Budapest teljes zöldövezeti területeire a következő 1-2 évben.
● Ahhoz, hogy mindezek az elképzelések, programok megvalósuljanak, lesz-e valamilyen szervezeti átalakítás, változás a cég életében?
Kisebb mértékű átalakításra nyilván sor kerül majd a cégnél. De a szolgáltatásainkban nagymértékű változtatásra nem kell számítani.
● Mikor lenne elégedett egy esztendő múlva?
Ha ezeket a programokat sikerült végigvinni, ha a költségeinket tekintve 10%-os csökkentést sikerülne elérni. Itt nem csak a hulladékkezelésről beszélünk, hanem van két másik ágazatunk. Az egyik a közútfenntartás, a másik a várostisztasági szolgáltatás. Azt szeretném, hogy ezek racionálisan működjenek, a lakosság által észrevehetően jobb színvonalon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!