Ki a magyar?

Sajnos így igaz. De mi, az itteni magyarok jobban ismerjük a helyzetet. Például az évek óta beharangozott kettős állampolgárság. Mi van ezzel a kérdéssel? Semmi! Miért? Mert az anyaországban erről akkor kezdenek beszélni, amikor közelednek a választások. Elfelejtik a politikusok, hogy ma már – köszönhetően az internetnek – egy kárpátaljai, vagy máshol élő magyar, nagyon jól ismeri a helyzetet, és – ahogy mondják – az ukrán honfitársaink, el tudják választani a legyeket a fasírttól.
Hogy beszélhetnek a magyar politikusok a kettős állampolgárságról, ha az ukrán törvények a mai napig szigorúan tiltják a kettős állampolgárságot? Hogy beszél egy EU-tag Magyarország erről, ha a mai napig az Európai Parlamentben egyetlen magyar képviselő nem emelte fel a hangját az ukrán vezetés ellen, és arról, hogy még gondolatban sem merül föl az itteni politikai elitben, a politikusokban, hogy benyújtsanak egy törvényjavaslatot az ukrán parlamentbe? Hogy akarják a magyar politikusok megállapítani, hogy ki itt a magyar, ha például Beregszászon majdnem minden ukrán meg orosz származású ember, különösen az idősebb korosztály beszéli a magyar nyelvet, néha jobban, mint aki magyarnak született.
Nem azzal kellene kezdeni, és sürgősen, hogy nem politikai csatákat rendezni ebben a kérdésben Budapesten, a parlamentben, hanem követelni az ukrán elnöktől, kormánytól, parlamenttől, hogy a 21. században egy állampolgárnak kell eldönteni, hány állampolgárságot szeretne. Mert itt, Ukrajnában, Juscsenko elnök azt hangoztatja, hogy Európában nincs még egy olyan demokratikus ország, mint a mostani Ukrajna. Közben meg egy lépést sem tesznek azért, hogy a magyar emberek itt maguk döntsék el, milyen ország állampolgárai akarnak lenni.
Semmi sem változott ebben a 20 évben az ukrán állampolgárokkal szemben, akik magyarnak születtek. Nem is fog. Mert a nacsalnikok akkor mennek Magyarországra, amikor akarnak, és beszélnek a mi nevünkben. Csak egyet nem mondanak, hogy mi is magyarok vagyunk, de előttünk még mindig megvan a régi vasfüggöny, meg kell a rengeteg papír, meghívó, hogy el tudjunk jutni a Mária országába.
És az MR1 rádió elmeséli majdnem minden este, hogy a magyar gyerekeknek kötelező ukránul tanulni az iskolákban. Így igaz. De miért van ez? Mert évek óta mindenki csak beszél, prédikál ebben a témában. De előrelépés nem lesz addig, ameddig nem értik meg, hogy a vodka és a finom kaviár, meg a jó kaja mellett, amikor találkoznak a druzsba szellemében az ukrán és magyar „barátok”, arra is szükség van, hogy ameddig a pincér nem tálalta a főételt, beszéljenek egy kicsit arról, hogy az itteni magyarok nagyon is megérdemelnék, hogy szabad magyarok legyenek. Hogy átlépve a magyar határt, ne azt halljuk a magyar vámostól, hogy itt vannak az ukránok, a cigarettacsempészek! Istenem! Így lesz ez valamikor? 
Motrinec Péter Huszt, Ukrajna

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!