Néhány évvel ezelőtt rendszeresen városunk egy patinás intézményében költöttem el szerény reggelimet, egy szendvicset teával.

A pultos kisasszonynak egyszer szendvicskészítés közben tüsszenthetnékje  támadt és – ni csak, a praktikum! – belehapcizott a két tenyerébe, ott a termést alaposan összedörzsölte, majd mindkét kezét a nadrágjába törölte, és mintha mi sem történt volna, folytatta reggelim készítését. Mikor mondtam neki, hogy a szendvicset inkább kihagynám, jól összeszidott.
Más. Jó ismerősöm – szembejőve – ugyanezt a fentebb leírt, és nem különösebben bonyolult mozdulatsort követte el. Mikor odaértem, kezet nyújtott, ám én parola helyett, csupán a csuklómat adtam. Azóta, évszaktól függetlenül, kicsit fagyos a viszonyunk.
Emlékszem, még boldogult úrfi koromban orvosi rendelőkben, közintézmények folyosóin nagy plakátok hirdették: Köhög? Tüsszent? Csak zsebkendőbe! Ma meg?
Az egyszer használatos, de már régen galacsinná gyúrt papírzsebkendős törlés után jöhet a kézfogó. Úgy vélem, az annak idején hatékony, ám méltatlanul elfeledett egészségügyi propaganda újbóli felélesztése több eredményt, nagyobb hasznot hozott volna, mint a politikai vita a védőoltásról. Bár valaki(k)nek az is szép profittal jár. Figyelem! Mindkét tekintetben nyakunkon a járvány!
Balogh György, Kiskunfélegyháza

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!