Tarlós meg az SZDSZ

Nagyon megható volt. Érdekes dolgok történtek ebben az elmúlt húsz évben: majdnem minden politikusnak eszébe jutnak dolgok, amikről soha nem beszélt. Az egyik „véletlenül” elfelejti, hogy kézzel-lábbal védte a Kádár-féle rezsimet, verseket meg regényeket írt a pártvezérről, vagy az ifjú kommunisták nevelésével foglalkozott a párt tudományi intézetében. A neveket ismeri mindenki, így nincs értelme megismételni, mert érzésem szerint olyan, hogy volt kommunista, egyszerűen nem létezik.
Mert ezek voltak, vannak és lesznek, és beszélhetnek nekünk, amit akarnak. Szóval ott tartottam, hogy Tarlós úr szerint ő „véletlenül került” a liberális pártba. Belépett ez az úr a pártba az elsők között, 1989-ben, és pontosan öt évig volt az SZDSZ oszlopos meg harcos tagja.
Most nem értem, öt év kevés volt arra, hogy Tarlós észrevegye, hogy hibázott, és a Fideszben a helye? Meghatódva olvasom, hogy Tarlós már akkor ráébredt, hogy a „szocialista párttól nagyon messze állok” (gondolom, az MSZP ezzel semmit sem veszített), és a „Fidesz az egyetlen párt, amelynek a gondolkodási köréhez közel állok.” Ezt elhiszem Tarlósnak, mert ha véletlenül a Fidesz nem fog nyerni jövőre, Tarlós talál egy másik pártot, ebben biztos vagyok.
Az egész interjúból megértettem, hogy szegény Tarlós már hét éve vár, egyre vár, annyira, de annyira szeretne már főpolgármester lenni. Először egy kicsit tévedett, hogy belépett az SZDSZ-be, de aztán meglátta az igaz utat. Ha elsőre, amikor tévedett, nem fogadja be az SZDSZ, akkor ma közelében sincs a főpolgármesteri széknek. Csak azt nem vette még észre, hogy miközben nagyon várja a főpolgármesteri széket, elment mellette az idő. Ő is megöregedett, enervált, és rossz volt neki ennyi évet várni. Én egy ilyen emberre nem bíznám hatalmas fővárosunkat. Természetesen biztos vagyok abban, hogy mindig lesz, aki az ilyen „vezetőre” szavaz. Mert ezek az emberek nagyon jól értik, hogy ha az egyik oldalon esetleg nem megy úgy a szekér, ahogy szeretné, mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül átnyergel a másik oldalra, és ott folytatja, mert biztos abban, hogy ő a legjobb, mindenhez ért.
Befejezésül, biztos vagyok abban, hogy olyan „politikusok”, mint Tarlós, nem így nyilatkoznak az SZDSZ-ről, ha annak állna a zászló! A tragédia az egészben az, hogy ma, mint soha ezelőtt, nagyon látszik a kétszínűség. Pláne ebben a kegyetlen politikában. De mit kapunk ezért mi, választók? Egy nagy semmit.  
Ferencsik Tamásné, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!