Húszéves a magyar Alkotmánybíróság. Pontosabban: húsz éve, 1989. november 23-án választották meg az első öt alkotmánybírót.
Persze lehetne az évforduló október 19-én is; akkor fogadta el az Országgyűlés az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Aztán köthetnénk az évfordulót 2010. január 1-jéhez is, hiszen akkor lesz két évtizede, hogy megkezdte működését az alkotmányvédő grémium. Egy szó mint száz: ünnepel az Alkotmánybíróság. Vajon ünnepelhetünk-e mi is?
Húsz év a történelemben rövid idő. Nem így az alkotmánybíráskodás történetében. Száz éve még nem is hallottak róla. Az első alkotmánybíróságot ugyanis 1920-ban alapították Ausztriában. Miközben a szomszédban alkotmánybíráskodni kezdtek, nálunk Horthyt választják meg kormányzónak, és ugyanebben az évben a nemzetgyűlés elfogadja a numerus clausust, azt a törvényt, amely az egyetemi hallgatók nemzetiségi számarányát szabályozta.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, Bécstől Budapestig. Az elmúlt kilencven évben alkotmánybíróságok alakultak szerte a világban: Koreától Mongóliáig, Litvániától Portugáliáig. És megalakult a miénk is. Vajon ünnepelhetünk-e mi is?
Sokan eleinte azt sem tudták, eszik-e vagy isszák, mi végre való. Kik ezek az urak hosszú kék talárban, aranyozott medalionnal a nyakukban? A kilencvenes években megtudhattuk. Sok-sok kényes ügyben döntött a mi Alkotmánybíróságunk. Halálbüntetés, kárpótlás, elévülés, személyi szám, igazságtétel, Bokros-csomag, magzati élet védelme, a parlament ülésezési rendje, választókerületek nagysága, felvételizők esélyegyenlősége, eutanázia, művi meddővé tétel, népszavazás, gyűlöletbeszéd, bejegyzett élettársi kapcsolat, vagy éppen legutóbb: szuperbruttósítás és parkolás. Voltak olyan határozatok, amelyek tetszettek, szimpatikusak voltak, és persze olyanok is, amelyek érthetetlennek, kimódoltnak tűntek föl. Miért is lenne ez másképp? Húsz esztendő alatt huszonkilenc alkotmánybíró csaknem huszonhétezer indítvány alapján hozott mintegy hatezer érdemi döntést. Volt köztük ilyen is meg olyan is. Főként ilyen. Nekünk tetsző. Jogállami és demokratikus. Azért hangsúlyozom ezeket a jelzőket, mert hallani, itt-ott olvasni olyan híreket, hírlapi kacsákat és egyéb szárnyasokat, hogy egyes politikai erők, munkacsoportok játszadoznak a gondolattal: megszüntetik, felszámolják, beolvasztják az Alkotmánybíróságot.
A jogállamiság és a demokrácia hasonlatos az egészséghez: akkor becsüljük igazán, ha épp híján vagyunk vele.
Hétfőn ünnepel az Alkotmánybíróság.
És – ünnepelünk mi is.
Hosszú életet, Alkotmánybíróság!
Kondorosi Ferenc
A szerző egyetemi tanár
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!