Nyelvelő

Dr. Bogárdi Mihály kedves olvasónk a mozi szóról ír levelében.  A „mozi” elnevezés Heltai Jenő remek alkotása. Jelentése: mozgóképszínház, vagyis épület, terem, ahol filmeket vetítenek. Egyre terjed a rossz szokás, hogy a filmet is mozinak nevezik – írja Bogárdi Mihály. Filmet filmrendezők csinálnak, mozit pedig építészek. Egyetlen kivétel Latinovits Zoltán, aki építész volt, de rendezni, játszani is tudott. A lap múlt heti számában, a filmekről szóló szövegben, éppen szemben a Nyelvelő rovattal ez szerepelt: „J. H. The Road című mozija a mozikba került”. Olvasónk szerint ez hiba, mert azt sem mondjuk, hogy a film a filmbe került.
A mozi szó először 1907-ben, a Vígszínházban bemutatott Kálmán Imre – Heltai Jenő: Berta a moziban című darabban dokumentálható. Ismert a mű refrénje is:  „Mert a Berta, Berta, Berta nagy liba, nagy liba, miért jár a mozi, mozi, moziba, moziba....” A szó hamar meghonosodott, és kiszorította a hosszú mozgófényképszínház kifejezést. Színháztörténeti vonatkozása is van a darabnak. A fiatal László Rózsi által előadott „mozis” dal a szakértők szerint a maga pesti pajkos kedvével, irodalmivá finomított pesti tájszólásával a pesti kuplénak első, legtökéletesebb példája.
A mozi szó jelentésváltozása valóban megfigyelhető, de szerintem nem hiba. A nyelvben gyakori jelenség, hogy egyes szavak jelentéstartalma kiegészül, megváltozik. A jelentésbővülésre példa a gép szó használata. Eredeti jelentése kiegészült, és ma már a számítógép megnevezésére is használjuk. A mozi tehát jelentheti akár az épületben lejátszott filmet is.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”.

Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!