Rosszkedvűző praktikák

Belsőleg is élhetünk a színek varázsával a narancspiros grapefruit, az alma, a mandarin, a narancs fogyasztásával. C-vitamin-tartalmuk élénkít és növeli ellenállóképességünket. Naponta 2 dl a citrusfélékből távol tartja a kórokozókat.
Sokszor nem is gondolunk arra, hogy kedélyállapotunk öröklődik,  pedig a kutatások szerint gyakran így van. A depresszióban szenvedők mintegy felének egyik vagy mindkét szülője ugyancsak depressziós volt.

Gyógyító diéta a rossz hangulat ellen

Érdemes még az ünnepek előtt 3-4 hetes méregtelenítő diétába kezdeni. (Nem a nullakalóriás éhezésre gondolok, ami kimondottan rossz közérzetet okoz.) Több „fogyókúrás” klinikán megfigyelték, hogy a diéta, illetve a test méregtelenítése olyan betegségekben és panaszoknál is segít, mint a túl magas vagy túl alacsony vérnyomás, a migrén, az aranyér, a szabálytalan menstruáció, a krónikus ízületi gyulladás és a pattanások. A megtisztulás nemcsak testi értelemben érvényesül, a depresszió tünetei szintén mérséklődnek vagy meg is szűnnek.
Köztudott hogy az étrendnek hatása van az agy működésére. Az idegingerület átvivő anyagok, az úgynevezett neurotranszmitterek képződése függ attól, hogy mit eszünk és iszunk. A legfontosabb ilyen anyagok a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin. Ha az agy szerotonint termel, csökken a feszültség, megnyugszunk, míg a másik két anyag képződésekor gondolkodásunk és cselekedeteink felgyorsulnak, és feszültebbé, éberebbé válunk.
Közismert, hogy a szénhidrátok fogyasztása önmagában nyugtató hatású, míg a fehérjék fokozzák az éberséget. Jó választás ezért a pulykahús, a lazac és a banán. Szervezetünk gyorsabban reagál a cukor jelenlétére, mint a komplex szénhidrátokéra. Ezért is célszerű kerülni az egyszerű cukrokat, melyeknek gyorsan bekövetkező mellékhatása a fáradtság és a depresszió.

Legalább ilyen fontos a megfelelő életmód. A borús hangulatú beteg  keressen magának rendszeres elfoglaltságot. Tűzzön ki rövid távú célokat és szigorúan tartsa be. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres testmozgás, a sport jótékony hatását, hiszen ennek révén fokozódik az agy szerotonintermelése, így a megfelelően hosszú ideig és intenzíven végzett sportolás után valóságos örömérzet keríti hatalmába az embert. Ismeretes az eufória, amit a hosszútávfutók éreznek.

Kedélyjavító gyógyteák

A depresszió kezelésében a gyógynövények közül első helyen áll az orbáncfű. Nyugtató hatása is van, ezért különféle nyugtató és altató teakeverékek fontos alkotóeleme, de hatása elsősorban az egész idegrendszer erősítésében mutatkozik meg. Depresszió elleni növényi gyógyszernek is nevezik. Fő hatóanyaga, a hipericin, hasonlóan működik, mint az úgynevezett MAO-gátlók az élénkítő készítményekben, ám az utóbbiakkal ellentétben nem tompítja a központi idegrendszer működését. Az orbáncfüvet nemcsak teaként, hanem tinktúrával is bevihetjük a szervezetbe. Fontos, hogy több héten vagy hónapon keresztül napjában többször fogyasszuk.
Aki súlyos veszteséget, érzelmi megrázkódtatást él át (haláleset, válás stb.), annak depresszió ellen ideális orvosság, ha napi 3-6 csésze orbáncfűteát iszik vagy 3x20 csepp orbáncfű tinktúrát vesz be.

Magányosság

Idős embereknek – akik úgy érzik: magányosak, az élet peremére szorultak, gyakran elvesztik az életkedvüket – jó hatású az orbáncfűtea, lehet hozzá 1:1 arányban citromfüvet és galagonyavirágot keverni. Fél liter vízhez 1 evőkanál ajánlott a keverékből, amelynek forrázatát 10 percig állni hagyjuk, kevéske mézzel vagy anélkül  naponta kétszer is fogyasztjuk.
Depressziónál a svédcseppes fejmasszázs ugyancsak ajánlott. Kevés vízzel felhígított egy evőkanálnyi svédkeserűvel masszírozzunk meg a halántékot, a homlokot,  valamint a fül mögötti területet. Az egész testre kiterjedő élénkítő hatás azonnal érezhető.
A páfrányfenyő (ginkgo biloba) nem csak memóriajavító. Eddig is tudtuk, hogy a ginkgo javítja az agyi keringést, most már az is nyilvánvalóvá vált, hogy szedése növeli az agyban a szerotonin receptorok felületét és depresszióűző.

Gyógyító fény

A megrövidült nappalok kihatnak a tobozmirigyre. Téli napokon érdemes jól megvilágított szobában tartózkodnunk, és ha mégis kisüt a nap, feltétlenül sétáljunk egyet. Kutatások szerint a depressziós tünetek enyhítésében igen hatékony a kétórás reggeli napfürdő során felvett energia, de érdemes a lemenő nap narancsos sugaraiban is gyönyörködni. Válthatunk szoláriumbérletet is, heti 12 perc „napozás” nem ártalmas, pótolja fényhiányunkat, átmelegít csontjainkig. Aki télen is rendszeresen „napozik”, immunrendszere erősödik, a D-vitamin pótlódik és messze elkerüli az influenza.

Légzés a jó hangulatért

Pusztán a belégzés és a kilégzés időtartamának szabályozásával képesek vagyunk megnyugtatni vagy élénkíteni magunkat. A hosszan tartó, mély belégzés a szimpatikus idegrendszer révén serkenti a vérnyomást, a szívritmust, a szexuális vágyat, míg a hosszan tartó, lassú kilégzés nyugtató hatású. Az utóbbi esetben a paraszimpatikus idegrendszer közvetítésével csökken a vérnyomás, lassul a pulzus és mérséklődik a szexuális késztetés.
Amikor serkenteni kívánjuk szervezetünk működését, 15-ig számolva lassan lélegezzünk be, 10-ig tartsuk vissza a levegőt, majd 5-ig számolva viszonylag gyorsan lélegezzünk ki. Ha viszont feszültek vagyunk és szeretnénk megnyugodni, akkor fordított legyen az ütemezés: gyors belégzés (5), légzésszünet (10), majd lassú kilégzés (15).
Milyen jó, hogy bármikor élhetünk ezekkel a természet nyújtotta egyszerű, olcsó, könnyen beszerezhető és mellékhatásoktól mentes kedélyjavító praktikákkal! Örüljünk minden apró pozitív érzésnek és gondolatnak, növesszük és raktározzuk el a fényszegény napokban és persze ne feledjük  elővenni őket.

Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!