forint pluszpénzhez jut a Duna Televízió, miután az Országgyűlés ennek a csatornának folyósítja a korábban a Magyar Televíziónak szánt összeg egy részét. Cselényi Lászlót, a Duna tévé elnökét a pénz felhasználásáról, a műsortervekről, a műholdtenderről, és a közszolgálati csatornák összevonásának tervéről kérdeztük.
– Hogyne. Bőven van lyuk, amit be kell tömni, és van mit fejleszteni. Azért ez egy kicsit most fáj, ahogy ezt egyesek tendenciózusan emlegetik. A Duna Tv nem az MTV pénzére ácsingózik. És csak a pontosság kedvéért megjegyezném: annak a soron kívüli különtámogatásnak az egynegyedét kapja most meg végre a Duna, amit rendszeresen csak az MTV kapott, hosszú évek óta.
l Tehát akkor nincs is lelkiismeret-furdalása?
– Lelkiismeret-furdalásom azért, hogy a Duna Tv pénzt kap? Természetesen nincs! Vicces lenne. Nekem az a dolgom, azért vagyok, hogy a Duna Tv érdekeit tartsam szem előtt mindenekelőtt. Az sajnálatos, hogy itt van egy torta, amelyik ráadásul egyre kisebb, és abból, ha kap valamit a Duna Tv, akkor másnak kevesebb jut. De a rendszerváltoztatással a piac törvényeit is beengedtük Magyarországra – mi magunk. A Duna Televíziónak nem érdeke egy másik közszolgálati médiumot szegényebbnek tudni, de természetesen nem fogjuk felajánlani ezt a pénzösszeget a Magyar Televíziónak karácsonyra… Ha meg azt vesszük figyelembe, hogy mennyiből működik az MTV és mennyiből a Duna, akkor azt mondom, hogy nagyon is igazságos, hogy végre mi is kapunk valamennyit. Ez törtrésze annak, amit soron kívül kapott minden esztendőben a Magyar Televízió. Tudjuk, hogy mennyiből működik hivatalosan a Duna, mennyiből működik hivatalosan a Magyar Televízió. Azt is tudjuk, hogy oda még milyen pénzek esnek be, és mennyi volt a reklámbevétele. Az MTV szokásos és törvényes támogatásán kívül, ami többszöröse annak, amit a Duna Tv kap, 9 és fél milliárdot utalnak évek óta a Magyar Televízió kuratóriumának is. Miközben a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió közalapítvány semmilyen pénzt nem kap, annak eddig csak az „üreshalmaz” járt. Tehát már ez sem volt igazságos.
l Tehát kevesli az összeget?
– Dehogy keveslem. A MTV soron kívül támogatásainak, aminek évek óta lehetünk tanúi, egynegyedét kapta most meg kivételesen a Duna Televízió. Természetesen nekünk minden pénz nagy pénz. Megtanultunk sóval és vízzel főzni. Ehhez képest ez óriási eredmény. A Duna Tv belső struktúrájának a karbantartására, korszerűsítésére és a műszaki talpon maradásra is kell fordítani, de nem csak lyukakat kívánunk betömni.
l Ez azt jelenti, hogy új műsorok lesznek?
– Igen, új műsorok lesznek. Ráadásul meglévő műsorainkat is egy kicsit elegánsabban, korszerűbben tudjuk tálalni. Indítunk egy plusz híradót. Ez a közéletiségünknek és a politikai közszolgálatnak a megtöbbszöröződése, és ennek most abszolút itt van az ideje a választások előtt. Igény van rá. De hát amúgy is voltak olyan korszakai a Duna Televíziónak, amikor több híradó volt. Spórolásból, szegénységből voltunk kénytelenek a késő esti híradót és a reggeli műsorunkat is elhagyni. Most a medve bőrére kissé előre iddogálva november 30-án indul az új reggeli műsorunk Hattól nyolcig címmel, és január 1-jétől indul a plusz híradónk este, az utolsó film előtt.
l A két új műsoron kívül vannak egyéb tervek?
– Például erősítjük az Autonómia csatorna műsorait.
l Ez a Duna másik csatornája, a tengeren túl élő magyaroknak szánták, ugye?
– Eredetileg nem annak szántuk. Jelenleg, pénzszűkében a Duna 2 Autonómia gyakorlatilag egy ismétlő csatorna, amiben kissé összerázva, valamelyik tengerentúli kontinens időbeosztásához némiképpen igazítva lényegében ugyanazt adjuk, amit a Duna 1 nyújt. Azzal a különbséggel, hogy olykor tévedésbe esünk. Több dokumentumfilmet adunk, mint amennyit a tengerentúli magyar egyáltalán elvisel.
l Ezt hogy érti?
– Azt hittük naivul, ezzel a saját naivságomat akarom hangsúlyozni, hogy a tengerentúli szórványban a harmadik, negyedik, ötödik generációnál nagyon fontos a magyarságtudomány, a múltunkkal, néprajzunkkal, történelmünkkel foglalkozó műsorok számának a növelése, és kiderült, hogy nem. Az ausztráliai és az új-zélandi, az észak- és dél-amerikai magyar is követeli magának a sorozatokat és a magyar filmeket, az amerikai filmeket. Tehát semmiben nem különbözik a kárpát-medencei nézőtől.
l A Duna tévén azért mennek tévéjátékok is, ezeket miért nem adja az Autonómia?
– Van, amit ad az Autonómia, s van olyan, amit nem adhat. Ez örökös gondot jelentett, mert bizonyos műsorokat nem áll jogunkban tengerentúlra elküldeni. Kevesen tudják, hogy a forgalmazók egy része istennek sem járul hozzá ahhoz, hogy egy műholdas csatorna, amely eleve szinte a félvilágra szórja a műsorokat, még tengerentúlra is eljuttasson bizonyos filmeket.
l Most lesz viszont pénz a jogdíjakra.
– Igen, eleve olyan filmcsomagokat fogunk beszerezni, ahol a forgalmazó áldását adja, hogy a Duna 1-en és a Duna 2-n egyaránt
mehessenek a filmek. Így a tengerentúli nézőknek is rengeteg új filmmel fogunk tudni szolgálni. De ennél sokkal fontosabb, hogy vissza szeretném hozni, amit annak idején az átkosban tudott az egyetlen televízió csinálni. Magyar filmesekkel, magyar színészekkel televíziós játékfilmeket, televíziós sorozatokat akarunk készíteni. Ezzel 180-200 magyar színésznek tudunk ideig-óráig, egy sorozat erejéig vagy epizódszerepben, vagy rendszeres megjelenésben szakmai elégtételt, ismertséget és megélhetést biztosítani. Öt magyar televíziós sorozatot indítunk.
l Szappanoperákat?
– Egyik sem szappanopera lesz. A meglévő Állomáson kívül olyanokat szeretnénk, amelyeknek lehetőleg minden egyes epizódja önmagában is megél, amelyben jelentős színészek, gondos beállításban, szakmailag minőségi módon leforgatva fognak megjelenni. Azt tudni kell, hogy a magyar néző, de lehet, hogy más nemzetek nézői is így vannak, a saját filmtermésük iránt a leghálásabbak. Egy gyengécske magyar mozifilmnek a statisztikai felmérések szerint a nézettsége olyan, mint egy jó európai filmnek. Nincs az a „szuperszonikus”, a legnagyobb színészekkel forgatott amerikai film, amelyik nézettségben egy jó magyar filmet felülmúlna a képernyőn. Ezért tartom rettenetesen fontosnak, missziónak, igazi közszolgálati és kulturális célnak, hogy a dokumentumfilmeseken kívül a hazai magyar színésztársadalomnak is természetes otthona legyen a Duna Televízió képernyője.
l Hamarosan tenderen kell kiválasztani, hogy milyen műholdon továbbítsák a Duna Televízió jelét. A Magyar Televízió állítólag felajánlotta azt, hogy a Duna Tv-t felveszi a saját műholdjára, hiszen ott még van hely. A Duna mégis önálló tendert írt ki. Mi ennek az oka?
– Soha nem kértük meg a Magyar Televíziót, hogy lesz szíves helyettünk gyorsan utánanézni egy műholdnak, mert mi olyan tanácstalanok vagyunk. Ráadásul a Duna Tv műholdbérlete egy jó fél évvel később jár le, mint a Magyar Televízióé. Mi lett volna azzal a közbelső fél évvel? Megnézte-e valaki, hogy kaptam-e én valaha egyetlen írásos javaslatot, kereste-e velem ez ügyben az MTV elnöki funkcióját betöltő alelnök a kapcsolatot, hogy beszéljük meg, hogy egy közös műholddal mit tudnánk kezdeni, meghatalmaztuk-e egyetlen félsoros írásban, hogy lesznek szívesek helyettünk eldönteni, hogy nekünk mi a jó? Nem, természetesen. Arról nem beszélve, hogy megnézte-e valaki, hogy alapító okirata szerint melyik televíziót illeti meg műhold? A Duna Televízió műholdas televízió, tehát műhold nélkül nem létezik. A Magyar Televízió hatásköre hivatalosan Magyarországra terjed. Az már csak hab a tortán és plusz ajándék, és hangsúlyozom: senki nem ellenzi, hogy átkerül a Kárpát-medencében mindenfelé, és ugyanúgy fogható a határon túl, mint idehaza. De a kábelszolgáltatók és egyéb modern technológiák révén. Digitális átállás van, megjelentek a digitális multiplexek, amelyek lefedettsége perceken belül gyakorlatilag 100%-os lesz, s a hagyományos földi sugárzását sem szünetelteti az MTV, így nem értem, mi indokolja, hogy egyáltalán műholdra kerüljön?
l Ön szerint ez felesleges?
– Annak idején az M2 is csak azért került műholdra, mert az időközben teljesen elavult, rég érvénytelen analóg sugárzási rendszer nem tette lehetővé, nem volt hely, nem volt hol elhelyezni. Mára ez érvénytelen álláspont. Az MTV-nek nem az a dolga, hogy a Duna Televíziót utánozva próbáljon az M2-vel „dunás” feladatokat ellátni. Gyönyörűen tudnánk osztozni a piacon, nyugodtan koncentrálhatna Magyarországra, az a dolga. Ezen belül kultúrára, közéletre. A Duna Televíziónak pedig az alapító okirat szerint az a feladata, hogy összekapcsolja a határon túli kisebbségben, szórványban élő magyarokat az anyaországgal, a hazai belpolitikától kissé elemelkedve keresse a közös nevezőket. Ami műhold nélkül természetesen elképzelhetetlen, és nekünk ebben van tapasztalatunk 17 éve, úgyhogy ezt hiába próbálja más csinálni, az gyenge utánzat. Meg lehet nézni a határon túli nézettségi mutatókat, hogy hol áll az M2 nézettségben a Duna Televízióhoz képest.
l Hol áll?
– Bizony elhanyagolható. Meg lehet nézni, hogy Székelyföldön mit jelent az 50-52%-os nézettségével a Duna Televízió, és hol tart ott az M2. Az Összefogás című akciónkban 55 országból pár hét alatt több mint 13 ezer ember személyes hangú levélben tett hitet a Duna Tv mellett, és mondta el, hogy mit jelent számára. Ez a mi sajátságos közszolgálati funkciónkat is tökéletesen meghatározza.
l Tudjuk egyáltalán, mi az a közszolgálatiság?
– Számunkra nem kell újra meghatározni. Tudjuk, érezzük. Határozzuk meg hogy mi az asztal? Nem egy közszolgálatiság van, hanem annak számtalan válfaja lehet, és tudnánk gyönyörűen
osztozni a Magyar Televízióval, amelynek jól meghatározott, kialakult szerepe van. Ahogy ettől eltávolodott, úgy csökkent a népszerűsége.
l Mi a véleménye azzal az állásponttal kapcsolatosan, hogy esetleg össze kéne vonni a Magyar Televíziót a Duna Televízióval?
– A kérdés, remélem, költői. A Duna Televízió nem adta el az épületeit, minden a sajátja, közismerten nullszaldós, nincsenek sem adósságai, sem bonyolult ügyei, nem könyörög bankhitelért, nincs székházbotrány. Miért kellene a Duna Televíziót összevonni egy olyan intézménnyel, amelyiknek a sorsa bizonytalan, anyagi helyzete átláthatatlan, ahol azt sem lehet tudni, hogy melyik műsor mennyiért készül, és hogy miért is nem tud háromszor akkora összegből boldogulni, mint amennyiből a Duna Televízió? Egy olyan intézménnyel, aminek adóssága van, bizonytalan a jövője, nincs saját székháza, mindent bérel, enyhén szólva hiányosak a berendezései és a képernyő elsötétítésével fenyegetőzik, meg azzal, hogy már februárban nem tud fizetést adni, azzal kéne nekünk frigyre lépni?
l Melyik a legnézettebb műsor, amit a legtöbben kedvelnek?
– A jó játékfilmeken és a meccseken kívül a Kívánságkosár. Ebben ma a legjelentősebb művészeink, íróink jelennek meg, és korántsem csak jó ebédhez szól a nóta. Egyfajta keresőműsor, amiben megkeresik egymást az emberek, rég elveszített barátok, rokonok, amelyben akárhányadik generációk hirtelen elkezdik keresni az őseiket, felfedezik a magyar kultúrát, a szülőföld varázsát. Magyaroké és magyar ajkúaké.
l Magyarországon szinte csodaszámba megy, hogy valaki maradhasson egy kitöltött elnöki periódust követően. Lesz harmadszori próbálkozás is?
– Nem tudom. Ki tudja, hogy mi lesz addigra. Világéletemben filmeket, műsorokat csináltam, ez is nagyon hiányzik. Lehet, hogy a szakmai karrierem vége felé ezzel kellene megint foglalkozni, és így lenne az egész kerek. Persze őszintétlen lennék, ha azt mondanám, hogy én nem akartam, hogy újraválasszanak... Örültem, persze. Élvezem, szeretem, nagyon nagy ambícióval művelem a nap 24 órájában. Én ezzel is álmodom, ezzel kelek, ezzel fekszem, ha kell, 20 órát vagyok bent, és utána is bombázom sms-ekkel, telefonokkal az aludni vágyó kollégáimat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!