Úgy tűnhet, valóban a legeldurvultabb kampány időszaka kezdődött el. A
szombati Magyar Nemzet első oldalán a vezető híradás címe: „Orbán: nem
úszhatják meg – A Fidesz elnöke szerint a bűncselekmények elkövetői nem
élhetik a milliárdosok életét”. Ugyanez a Magyar Hírlap címoldalán: „
Orbán: rablók rács mögé”.
És mielőtt speciel a lapszerkesztőket illetné ezért valaki szemrehányással, leszögezhetjük: valóban a lényegét ragadták ki annak a pénteki Orbán-beszédnek, amelyben a többi között azt mondta válogatott közgazdász-közönségének, hogy „a Malévtól talicskával tolták ki a pénzt”, továbbá a felelősök „nem élhetik később a milliárdosok unalmas életét”. Miközben tudni lehet, hogy egy-két kormánytagként is számba jöhető kulcsembere mellett – kötetlen fórumokon – hozzá közel álló nyugati tényezők is óvják a vele szemben állók kriminalizálásától, az ellenséggyártástól, az indulatok elszabadításától, a Fidesz-vezető most újra bizonyította, kitart amellett, hogy látványos büntetőpereket tervezzen. Azoknak a hetilapoknak címoldalain, amelyeknek előfizetésére rendszeresen felhív, már meg lehetett tanulni a feljelentendők „erősorrendjét” és immár kibontakoznak azon „ügyek” kontúrjai is, amelyeknél a költségvetési keretösszeg túllépését a büntetőjog eszközeivel kívánják szankcionálni. Így óhajtja Orbán jó előre kiiktatni potenciális ellenfeleit a politikai színképből, ez a válasza arra, hogy Mesterházy leszögezte: az ellenfél nem azonos az ellenséggel.
Érdekes módon az ügyészség épp a kampánykezdetet látta jó alkalomnak arra, hogy csütörtökön – egy képviselői levélre reagálva – megindítsa a nyomozást a Margit híd felújítása és a metróépítés ügyében ismeretlen tettesek ellen. (Az időpontok egybeesése véletlen persze, rossz az, aki rosszra gondol.) Szakértők szerint a nyomozás hónapokig biztos eltart, más szóval a választásig nem ér véget. S persze a médiában akár a tervezési slamposságot is be lehet addig a korrupció minősített eseteként állítani. Mellesleg a képviselői levélről, amely – az ügyészség állítása szerint – megindította a bűnüldözés gépezetét, kiderülni látszik, hogy alapfeltevései tévesek, egyes szakértők szerint kiugró pontatlanságok sorát tartalmazza. Az építő cég szakemberei tették szóvá, hogy az említett levélben, amelyben a képviselő egy NSZK-beli példa alapján bírálja a budapesti költség túllépést, a többi közt ezt olvashatjuk: „a 2007-ben Németországban átadott Rügenbrücke hossza 4200 méter, összes költsége (az azon futó közúttal és vasútvonallal együtt ) 125 millió euró volt”. A szakértők viszont felhívják a honatya figyelmét, hogy a Rügenbrückén a levélíró állításával ellentétben semmiféle vasútvonal nem fut. A vonatok egy másik hídon, pár száz méterre onnan közlekednek, az utóbbit egész más időpontban újították fel, külön költségvetés alapján. Ugyancsak téves a képviselői állítás a német létesítmény hosszáról. A Rügenbrücke híd –részének hossza csupán 2831 méter. „Igaz, kapcsolódik hozzá közút is, azonban ezzel megnövelni a híd hosszát, olyan lenne, mintha a Margit hídhoz hozzá számítanánk a Szent István körutat”– fogalmaztak.
A Nemzetközi Valutaalapot Orbánnak nyilván nem sikerül perbe fognia, de azt, hogy ezt szívesen tenné, ha tehetné, szintén megtudhatjuk az idézett, közgazdász közönség előtt mondott beszédéből. Mint kiderül, helyesnek tartaná azok felelősségre vonását is, akik „ezt a büdzsét elfogadtatták.” Ezzel megerősítette azt az először több hónapja kifejtett véleményét, hogy „az európai jobboldalnak ki kell tartania a világ pénzügyi rendszereinek szabályozására kidolgozott tervei mellett és nem szabad meghajolnia a most kibontakozó ellentámadás rohamai előtt sem.”
Más kérdés, hogy Orbán véleményét nem osztják az európai jobboldal pártjai, jelszavakat ötvöző eklektikus eszmeegyvelege is inkább a „jobbszélső” nézetrendszerhez áll közel. Mint ahogy az is tény, hogy állítását a hazai költségvetési hiánycél, sőt az egész büdzsé tarthatatlanságáról, nem osztják sem a pénzpiacokon, sem a nemzetközi politika erőközpontjaiban. A hét végén épp Biden amerikai alelnök fejtette ki az odalátogató Bajnai Gordonnak: a Magyarország által folytatott gazdaságpolitika elszántságot és bátorságot mutat, példát állít mások elé a válságkezelés módját illetően. A megkezdett út folytatására biztatva hangoztatta, Magyarország az élen jár, rendkívül nehéz döntésekkel, de talán másoknál gyorsabban tud kilábalni a válságból: szinte ugyanakkor szólt erről, amikor Orbán Viktor börtönrácsos beszédét elmondta.
B.B.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!