Infrastrukturális beruházások EU-pénzekből

A falumegújítás és a vidéki örökség védelme esetében az elsődleges cél: szebbé, barátságosabbá, élhetőbbé varázsolni a kistelepüléseket. Talán a játszóterek, parkok létesítése, a templomok felújítása az egyik legnépszerűbb téma ebben a kategóriában, de jut forrás a helyi gazdák termékeit árusító régi kispiacok korszerűsítésére is. Aki azonban figyelmesen jár az országban, már most észlelheti a program, és azon belül a vidékfejlesztési intézkedések jótékony hatását. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) 2007 és 2013 között hazánk számára biztosított mintegy 1300 milliárd forint ÚMVP-keretből a programozási időszak hét éve alatt 262 milliárd forint szolgálja a III. tengely intézkedéseinek megvalósítását. Megoldást lelhetnek helyben a várva várt pénzből a sok éve halogatott infrastrukturális gondokra, például a művelődési házak, közösségi rendezvényeknek helyet adó épületek felújítására. A mikrovállalkozások fejlesztésének támogatásával leginkább a foglalkoztatás és a jövedelemszerzés terén várnak helyben eredményt, de ugyanígy számíthat támogatásra az innovatív kezdeményezések felkarolása, sőt a hagyományos mesterségek életben tartása is, hiszen a kistérségekben az öt főnél kisebb vállalkozások a leggyakoribb munkaadók, így beruházásaik segítése, új vállalkozás indításának támogatása  megakadályozza az elvándorlást. A falusi szálláshelyek minőségének javítására, szolgáltatási kínálatának bővítésére, az öko-, a lovas-, fürdő- horgász, sőt a borturizmus fejlesztése is jut pénz az ÚMVP úgynevezett III. tengelyének forrásából. Mindezt Margittai Miklós, üzemszervező agrármérnök, aki 2005. május 3-a óta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke mondta el a Vasárnapi Híreknek.
Az első támogatási időszakban mintegy hatezer kérelem érkezett be, a támogatásra javasolt, jóváhagyott pályázatok száma 4577. Az úgynevezett vidéki Leader programok keretében a helyi akciócsoportok által támogatásra javasolt, jóváhagyott kérelmek száma 2648 – ezekre 45(!) milliárd forintnyi forrás jut. A kérelmek benyújtása egyébként december 16-ig folyamatos. S hogy mire jut a Leader-forrásokból? Például faluszépítésre, helyi fesztiválokra, közönséget – turistákat is vonzó – ünnepségekre, az örökség tovább őrzésére, összefogás jellegű marketingre, civil szervezetek eszközeinek bővítésére, stb. Így kezdődhetett meg a buzsáki, a somogyvári és a gyugyi templomok felújítása is: az utóbbi településen a millenniumi parkban sétányt alakítottak ki az Árpád-kori templomhoz. A Dél-Balatoni Leader Nonprofit Zrt. területén összesen 429ć865ć725 forintnyi anyagi segítség jutott – ők immár tanúsítvánnyal akkreditált szervezetként a pályázati fordulókban jogosultak arra, hogy helyben kezeljék a pályázatokat a befogadásuktól kezdve a hiánypótláson ár az elbírálásig,  erről az MVH-val kötöttek megállapodást. Falu- és tanyabuszra is nagy igény volt: 1087 darab, legalább 9 személyes kisbusz beszerzését támogatta az ÚMVP 8,5 milliárd forint értékben.
A magyar agráriumnak is jól jött, hogy az Európai Unió – idén először – engedélyezte a területalapú támogatásokra előleg kifizetését. Margittai Miklós szerint feltehetően a gazdasági válság miatt történt ez, mert az Európai Bizottságra mindenhonnét nagy nyomás nehezedett. Magyarország élt a lehetőséggel, így október 16-ától már az MVH fizetheti a gazdáknak az előleget – egyébként csak most, decembertől lehetne folyósítani a támogatást. Mindez nem kevés – „soron kívüli” – terhet ró persze a hivatalra is. A bejelentett blokkokban az összes túligénylést mindenkitől egyénenként levonja a hivatal, esetenként ezt szankcionálnia is kell, s ennek a 70 százalékát fizetik ki, majd a végső elszámolásnál  – az összes adat egyeztetése és ellenőrzése után – rendezik a járandóságot a jogosultaknál 100 százalékra. 139,2 milliárd forintot fizetett ki az MVH az arra jogosultaknak előlegként 171 ezer termelőnek. Most már a végleges kifizetések folynak. Az egész Európai Unióban tejválság van, a termelők mindenütt tüntetnek: az uniótól érkező támogatás literenként nincs egészen egy forint, az agrártárca azon van, hogy nemzeti költségvetésből vállaljon át támogatást, az általa bejelentett literenként 8 forint  enyhít legalább valamit a hazai tejtermelők gondjain.
Az MVH itt is kifizette az előleget, 15,7 milliárd forintot – ezt januárban kapták volna meg különben a termelők, ez is jelentős segítség. A kormány jövőre az uniós direktívák értelmében bizonyos válságban lévő ágazatokra az egységes területalapú támogatás, a SAPS összegének 3,1 százalékát fordíthatja, s élni is fog ezzel. Brüsszel Margittai szerint ezen általános európai ügyben – hiszen a tejkiöntés, a tehenek vágóhídra hajtása mindenütt jelen van – érdemi lépéseket még nem igen hozott, egy 30 millió eurós gyorssegélykeret 27 ország tejtermelőinek szinte semmi. Mint Margittai elmondta: az USA az elmúlt hónapokban megduplázta a tej exporttámogatását, így az unióban is a piacot kellene hasonlóképpen rendezni.
Meghirdette az MVH nyáron a géptámogatásokra való újbóli pályázás lehetőségét is, most, november 30-ig kellett elszámolni egy nagyon rövid időszak alatt, hiszen 2009-ig lehetett hazánknak uniós támogatásból az  agrárgépesítéseket segíteni. 40.8 milliárd forintnyi volt az igény, ennyi határozatot ki is adtak, a héten volt a kifizetési kérelmek beadási határideje, 6000 termelő igényelte a támogatást. Gyakorlatilag jelenleg a hitel a „legszűkebb keresztmetszet” az elnök szerint: mert bár van egy kedvezményes Magyar Fejlesztési Bank-refinanszírozási keret, ám a kereskedelmi bankok gyakorlatilag nem igazán készek ma a 25 százalék támogatás és az ugyanennyi áfa megelőlegezésére, s a szintúgy 25 százaléknyi hitel nyújtására, túl óvatosak még a kereskedő visszavásárlási garanciája mellett is. A fiatal gazdák, kezdő agrárvállalkozók – akik még nem igényeltek támogatást – 64 milliárd forintnyi igénnyel jelentkeztek az idén: sajnos fel kellett dolgozni 6000 kérelmet, s sajnos – valószínűleg még forrásátcsoportosításokkal is – csupán 6, legfeljebb 10 milliárd forint jut most e körre, így minden hatodik pályázat nyerhet csupán a fizetésitengely-elkötelezettségek miatt.
Mivel itt az esztendő vége – s a 2007–2013-as agrártámogatási időszaknak még az elején vagyunk, rákérdeztünk arra, hogy változik-e az igénylési és elszámolási mód rendszere, mint ahogy az 2010 februárjától törvényileg tervbe volt véve, igazodva a legtöbb EU-s tagállam rendszeréhez. Margittai Miklós elnök közölte: remélte, hogy az Alkotmánybíróság még novemberig állást foglal az ügyben, de már december van. Az Országgyűlés tavaly októberben fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt, ám az államfő a jogszabályt aggályosnak tartotta. Novemberben sok agrárszervezet a taláros testület székháza elé vonult, mintegy sürgetve a döntést, hisz’ több mint egy éve tartja  testület bizonytalanságban a hazai agrártársadalmat. Az idén már valószínűleg nem lesz határozat – mindez leginkább az állattartókat, a szarvasmarha-, juh- és kecsketartókat, a rizs-, dohány- és cukorrépa-termelőket sújtja, akiknek cirka évi százmilliárd forintról kell lemondaniuk az elnapolás miatt alultámogatottá válva, s sok-sok munkájukkal, hozzáadott értékkel „pariba” kerülnek a finanszírozás szempontjából azzal, aki egy kicsit ”megvakargatja” a földjét az egységes területalapú támogatásért.

Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!