Keddre ígérik a bejelentést: olvashatók a mágnesszalagok

Többszöri halasztás után most december 15-e, kedd a legújabb határidő. A Vasárnapi Hírek szeretett volna néhány mondatnyi megnyugtató információhoz jutni a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől, Juhász Gábor titokminisztertől is, aki 2009. szeptemberéig az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkára volt. E-mailben elküldött kérdésünkre lapzártáig nem érkezett válasz.

E sorok íróját senki sem kereste telefonon, noha korábban erre ígéretet kapott. Ahhoz az információhoz azonban a tárca nélküli miniszter szabadságon lévő sajtósától hozzájutottunk, hogy az úgynevezett „dossziétörvény” tervezete – amelynek nyomán vélhetően e mágnesszalagok s nyomtatott változataik is az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerülhetnének – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál van. A legújabb hírek szerint februárban akár a T. Ház elé is kerülhetne kodifikálásra tervezet, csakhogy még mindig egyeztetésekre van szükség, hogy miben értenek egyet – s persze miben nem – a parlamenti pártok.
A  Kenedi János történész által vezetett szakértői bizottság 2007 nyarától egy éven foglalkozott az üggyel, kutattak a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s 400 oldalas jelentésüket 2008. szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A bizottság mandátuma az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának át nem adott állambiztonsági iratok feltárására, szabadabb kutathatóságára, nagyobb nyilvánosságára vonatkozó javaslatok kidolgozására terjedt ki. Minősítették is a „papíralapú adathordozókat” – mint ahogy ezt tennék azokkal a mágnesszalagokal is, amelyeket egy 2007-ben készült egykori jegyzőkönyv alapján nekik kellene megkapni.
A kormány akkor informatikai szakértőket kért fel az adatokat régi, számítógépes mágnesszalagon is őrző dokumentumok műszaki felülvizsgálatára, a rajta lévő információk rekonstruálására. A bizottság vezetője, Kenedi János tegnap a VH-nak elmondta: augusztus második hetében már készen kellett volna lenni a hatfős „civil és nem civil” szakemberekből álló informatikai teamnek a munkával, hogy végre digitálisan lejátszhatóak legyenek a szalagok. De csúsztak. Most már a korábbi októberi, majd novemberi határidő után már szinte „istenbizonyra” állítják a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH), hogy az új, ismét „áttett” határidő, a december 15-e a végső. Aztán nyilvánosságra hozza a felkért informatikai szakértői bizottság szóvivője: nem, nem az adatokat a mágnesszalagokról, hanem a tényt, hogy mind a 18 fellelt nagy mágnesszalagon – ilyeneket használt régen a kelet-német kommunista titkosszolgálat, a Stasi is – vannak adatok! S azok – Kenedi feltételezése szerint – nem manipuláltak. A műszakiaknak sikerült a ’70-es évekből származó Siemens-gépeket is használhatóvá tenni. Annak nyilvánosságra hozatalára, hogy mik is azok az ezidáig féltve őrzött adatok, annak közlésére, nyilvánossá tételére a hattagú informatikai bizottságnak nincs felhatalmazása. Ezeket a speciális adatrögzítő mágnesszalagokat – amelyek az egykori EGPR-nek, az „Egységes Gépi Prioráló Rendszernek” – voltak a részei. Az NBH-nál őrzött mágnesadatbázis tartalmazza az operatív nyilvántartást és a hálózati nyilvántartást, az akkori nyomozások adatait, a megfelelő „biztonsági tartalék” másolatokkal. Hogy az adatok kutathatók, netán nyilvánosak lesznek, az nem a műszaki szakértői és a történészi szakértői bizottság szándékától függ, mert a dolgok jelen állása szerint unokáink fogják látni: ugyanis 2060. december 31-ig titkosítva vannak.

G. M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!