Mégis megmaradnak a vidéki stúdiók

S a lakótelepi kommersztapétás-foteles fogmosós macin. Ami azt illeti, a fenyegetettség megvan persze. Mármint hogy nem csak jó magyar színházi közvetítések és tévéjátékok – ilyenek már ugye rég nincsenek –, de tévémaci sem lesz.

A parlament a minap nem szavazott meg a jövőre nézve a Magyar Televíziónak – nevezzük MTV-nek, vagy „királyinak”, netán köztévének, mert hogy „közszolgálati” a rá vonatkozó médiatörvény szerint funkciója – kemény tízmilliárd forintnyi céltámogatást.Annak egy részét megkapta a másik közszolgálati tévé, a külhoni magyarok által világszerte nézett Duna Televízió. Közben pedig az intézményt felügyelő kuratórium elnöksége, Bednárik Imre személyében cégvezetőt nevezett ki Medveczky Balázs ügyvezető alelnök jögkörét ellensúlyozandó – így a „kettős hatalom” nyomán Medveczky pénzügyi-gazdasági-humánpolitikai döntései ezután csupán Bednárik ellenjegyzésével érvényesek. Tény, ami tény: a Magyar Televízió tavaly, 2008. márciusa óta elnök nélkül működik, ahogy működik. Hatszor volt elnökválasztás – sikertelenül. Hogy a kinevezés stabilitást vagy a válságelmélyülést hoz-e a köztévé és 1600 dolgozója felkavart életébe, az kérdéses mindenesetre.

A pénzelvonás – vagyis nem adás – után szó volt róla, ki tudja, nem csak fenyegetésként, hogy elsötétül a képernyő, hiába ülünk le, hogy az 1-es és 2-es csatornát nézzük, de legalábbis megszűnhetnek a regionális MTV-stúdiók, csoportos létszámleépítés lesz, s megszűnik a magasabb jövedelműek béren kívüli juttatása is. Na, ez a legutóbbi az, ami a legkevésbé fáj a tévénézőnek – meg akár az egyszeri „köz”-köztévésnek… Visszavonulót fújt az MTV menedzsmentje, annak a széles társadalmi és vidéki összefogásnak a láttán, amit a regionális stúdiók bezárása ellen indítottak el, hogy a vidék ne tűnjön el a közszolgálati televízió képernyőjéről. A kuratórium felszólította a megszüntetési elhatározás azonnali visszavonására az ügyvezetőt, s arra is, hogy biztosítsa a kisebbségi, regio-
nális és vallási műsorok folyamatos adásba kerülését.
Akkor Kapuvári Gábor, az MTV üzemi tanácsának elnöke – a megalakult sztrájkbizottság szóvivője – a csonkítás jogszerűségét vitatta egy három évtizedes hagyomány, a helyi demokrácia, a tájékozódás alappillére feladásának nevezve az ad hoc döntést. Kapuvári a VH-val közölte: a megalakult sztrájbizottság és a cég között a tárgyalások csütörtökön megkezdődtek, koránt sincs tisztázva egy sereg kérdés. Kapuvári amondó: amíg más uniós országokban a közcsatornák fejlesztése van napirenden – technikában, eszközben és műsorkészítő személyzetben egyaránt –, addig nálunk a leépülés, a leépítés folyamatos. Úgy látja: a kabáthoz kellene venni a gombot, azaz először a hosszú távú közszolgálati televízió-
zás stratégiájának kellene elkészülnie, s csak utána jöhetne az, hogy hány emberre nincs szükség. Ők – az üzemi tanács – nem gátolnák meg a létszámleépítést, ha az illetékesek megtalálnák azt a száz embert, aki be sem jár a munkahelyére – ha akad ilyen… Elmondta azt is: egy tízmilliárdos „kivéreztetés” még egy olyan világcégnek sem jönne jól, mint mondjuk, a General Electric. Az MTV pedig amúgy is teljesítőképessége határán áll, közvetítőkocsikat használnak – amíg azok még bírják magukat – szinte a ma „köznevetségére”, s eleve hátrányban vannak a hazánkban megtelepedett külföldi kereskedelmi tévékkel szemben: fele annyi – óránként hatpercnyi reklámot sugározhatnak, így eleve kereskedelmi bevételektől esnek el, s nem igényelhetik vissza az áfát, ami szint-
úgy 25 százaléknyi mínuszt jelent. Nem beszélve arról – fogalmazott Kapuvári –, hogy az Országgyűlésben is mindenki tudja: az elvett tízmilliárdból eleve az Antenna Hungaria műsorszórónak ment volna 4,5, a végén jó, ha 2-3 milliárdnyi közpénz jutott volna műsorkészítésre. Egyébként a médiatörvény minden feladatukat meghatározza – úgy „általában”. Az üzemi tanács elnöke szerint „konkrétan” kellene megrendelnie és finanszíroznia a mindenkori kormánynak, mondjuk, 52 heti vallási műsort… Elmondta azt is: az olimpia, az úszó Eb is kötelező feladat a számukra – ám erre sem kaptak soha külön forrást.
Kozák Márton, az MTV Közalapítvány kuratóriumának SZDSZ által delegált tagja szerint a lakosság fontosnak tartja a közszolgálati csatornákat, bár az MTV-n mostanában sajnos „nemigen van
mit nézni”. Úgy vélekedett: a tévéképernyő nem fog elsötétülni, az azért nem fog bekövetkezni, hogy a monoszkópot kell majd néznünk, ha a távkapcsolót az m1-re kattintjuk. De radikális, brutális változásokra van szükség, mert szemlátomást az MTV vezetője szemlátomást nem bírja sem a kuratórium, sem a parlament többségének bizalmát. Erre utalt az is, hogy az SZDSZ-nek a költségvetést érintő javaslata nem ment át a T. Házon – sem a szocialisták, sem a fideszesek, sem a kereszténydemokraták nem szavazták meg. Kozák reméli, hogy talán most majd a kinevezett cégvezető és a médiatörvény által bebetonozott ügyvezető alelnök kulturáltan tud együtt működni, s így sikerül a menedzsment által felhalmozott gondokból jó néhányat megoldani. Akkor a bizalom minimális mértékének visszaállása sokat segíthet a köztévén.
Közben a Szonda Ipsos legfrissebb, Melles Katalin vezetésével készült kutatásában a közszolgálati televíziók alapvető tevékenységének, a közösségi értékek közvetítésének lakossági megítélését vizsgálta. A tévék e téren jól vizsgáztak: a 18 év felettieknek csupán a 16 százaléka nem tekinti fontosnak őket,  30%-a nélkülözhetetlennek tartja a működésüket, a felnőtt népesség négyötödénél alapvető igény a jelenlétük a „dobozban”, a nemzeti identitás részének érzik azt. A vélemények szerint globális és lokális értékek képviseletében a Duna Televízió megítélése a legkiemelkedőbb, ezt a 40 felettiek, a diplomások, a fővárosban és megyeszékhelyeken élők érzik így leginkább. A tudás- és információközlésben a Magyar Televízió m1-es csatornája áll a legjobban a felmérés szerint – ezt nagyrészt a 60 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és kisvárosi, községi lakosok állítják. Az m2 úgymond „nem teljesít túl jól” a megkérdezettek szerint. Magának az úgynevezett közszolgálati televíziózásnak mindenütt feladata a kutatók szerint a nemzeti s az egyetemes kultúra értékeinek, a különböző hagyományoknak az ápolása, a civil társadalom kibontakozásának, fejlesztésének, a társadalmi párbeszédnek a támogatása megbízható és pártatlan hír-és információszolgáltatással; a tanulási lehetőség biztosítása a korosztályok számára, a kisebbségek, közösségek, az emberi és személyiségi jogok védelme, a tolerancia fokozása egy összetartóbb társadalom megteremtése érdekében.

Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!