Tony Blair szerint helyes döntés lett volna eltávolítani Szaddám
Huszein néhai iraki elnököt még akkor is, ha nem lettek volna
hírszerzési értesülések a Huszein-rezsim tömegpusztító fegyvereiről.
Az iraki háború ügyében eddig két vizsgálat zajlott le Nagy-Britanniában, és jelenleg folyik a harmadik. Az első vizsgálat azt volt hivatva feltárni, hogy milyen körülmények vezettek David Kelly professzornak, Nagy-Britannia vezető mikrobiológiai szakértőjének, a védelmi minisztérium egykori iraki fegyverzetügyi főtanácsadójának öngyilkosságához. Kelly 2003 nyarán, a háború kezdete után néhány héttel vetett véget életének, miután kiderült: ő volt a forrása a BBC rádió egy riportjának, amely szerint a brit kormány az információ hamis voltának tudatában tett közzé egy hírszerzési dossziét az állítólag „45 perces bevetési készültségben lévő” iraki tömegpusztító fegyverekről. Az öngyilkosság hátterét kivizsgáló bizottság gyakorlatilag teljesen felmentette – a bírálók szerint „tisztára mosta” – a kormányt, és szinte minden felelősséget a BBC-re hárított.
Egy évvel később egy másik, a háború előtti hírszerzési tevékenységet vizsgáló független bizottság megállapította, hogy Iraknak az invázió kezdete előtt már szinte biztosan nem volt érdemi mennyiségű vegyi vagy biológiai fegyvere bevethető állapotban. Ez a jelentés is felmentette azonban a kormányt a tudatos félrevezetés vádja alól.
Blairt – aki 2007-ben távozott tisztségéből –+ mindazonáltal e vizsgálat óta sokan vádolják azzal, hogy a brit parlament félrevezetésével vitte háborúba az országot. A volt miniszterelnök ugyanakkor a vasárnapi BBC-interjúban kijelenti: akkor is helyes döntésnek tartotta volna Szaddám Huszein eltávolítását a hatalomból, ha annak idején biztosan tudja, hogy Iraknak nincsenek tömegpusztító fegyverei. „El nem tudom képzelni, hogy jobb helyzetben lennénk, ha (Huszein) és két fia még mindig hatalmon lenne” –
mondja Tony Blair a BBC-műsorban.
Arra a kérdésre, hogy valóban az iraki tömegpusztító fegyverek létének feltételezése volt-e a fő tényező a háború megindításáról szóló döntésben, Blair kitérően azt mondja: a fő tényező az volt, hogy Szaddám Huszein fenyegetést jelent a térségre, és „ennek egyik aspektusa a tömegpusztító fegyverek fejlesztése volt”. A vizsgálóbizottság várhatóan 2010 elején meg fogja hallgatni Blairt is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!