Januártól érvényes a kétmilliós plafon

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a kormányfő kérése nyomán már korábban, ez év április 29-i ülésén úgy határozott, az MNV Zrt. kezelésé-
ben lévő társaságoknál az újonnan posztjára kerülő első számú vezető havi személyi alapbére egyetlen esetben sem haladhatja meg a 2 millió forintot. Vajon ma az állami cégek egy vezetője sem keres többet 2 milliónál?
– Az új szabályok csak a hatálybalépés után megkötött szerződésekre vonatkoznak, így azt most még nem lehet megmondani, hogy ez mekkora megtakarítást fog eredményezni januártól – közölték érdeklődésünkre a kormányszóvivői irodán. – A meglévő szerződéseket illetően a miniszterelnök arra kérte az állami vállalatok vezetőit, hogy a fizetésük 2 millió forint feletti részének nettó összegét fizessék be a Kríziskezelő Program számlájára, illetve egyéb jótékony célra. A mintegy 250 állami vállalat vezetői közül az iméntiek idén összesen ötöt érintettek, s mind az öten közérdekű célra ajánlották fel az alapbérük 2 millió forintot meghaladó részét. S a jövőt illetően tudatták: az eddig megkötött állami vállalatvezetői szerződések érvényben maradnak, ám a kormánynak továbbra is ez az elvárása. Elmondták azt is: az állami és az önkormányzati vállalatok szeptember 15-ig kötelesek voltak nyilvánosságra hozni saját honlapjukon – vagy annak hiányában az MNV Zrt. honlapján – a vezető beosztásúak és a menedzserszerződéssel rendelkezők fizetését, jutalmait, a jogviszony megszüntetése esetére járó juttatásokat is. A krízislapot kezelő Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint november 16-áig a kormány 1 milliárd forintján felül még kerekítve 3 milliárd 211 millió forint adomány folyt be. Ebből durván 3 milliárd 166 millió a gazdasági társaságoktól, 1 millió egy társadalmi szervezettől, s kerekítve 44 milliót a magánszemélyek fizettek be. Elvileg közöttük lehetnek azok az állami vállalati vezetők is, akik a javadalmazásuk 2 milliót meghaladó részét felajánlották. Ám ennek a listán nincs nyoma. Ugyanis az adományozóknak csak egy része – jellemzően politikusok – járult hozzá a nevének és az adomány összegének közzétételéhez. De a listán hiba kerestük az állami vállalatok csúcsfizetésű vezetőit.
Teszteltük az üvegzsebet is. Kérdésünkre a Magyar Nemzeti Vagyonügynökség tudatta, ki is az az öt első számú vezető, aki az MNV Zrt. közvetlen vagyonkezelésében lévő társaságot irányít, és meghaladja a havi alapbére a 2 millió forintot a prémiuma pedig az alapbérének a 80 százaléka lehet. Ők az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (2 954 400
Ft), a Magyar Posta Zrt. (2 840 000 Ft), a Magyar Villamos Művek Zrt. (2 765 000
Ft), a Szerencsejáték Zrt. (2 185 000 Ft) és a Kopint-Datorg Zrt. (2 055 000 Ft) vezérigazgatói. S megerősítették: valóban mind az öten felajánlották az alapbérük 2 millió forintot meghaladó részét közérdekű célra; azt nem tudják, hogy pontosan mire, de „valószínűleg a krízisalapba”. Ahogyan az MNV Zrt. vezérigazgatója is, aki a
3 500 000 forintos alapbér mellett szintén 80 százalékos prémiumot kaphat, de róla biztosan tudni, hogy fel sem veszi a pénzét, hanem automatikusan a krízisalap számlájára utalják át. S hozzátették: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács ez év április 29-i döntését is maradéktalanul betartották, így egyetlen újonnan kinevezett vezető személyi alapbére sem több havi 2 milliónál.
Az immár nyilvános adatokban tallózva az igazán magas vezetői fizetések között nyolc 3 millió felettit és húsz 2 millió felettit talált a Népszabadság. Eszerint a dobogó legfelső fokán a DBR Metró projektigazgatója, Klados Gusztáv áll havi bruttó 8,2 millió forinttal, a második Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 8 millióval, a harmadik a jegybank első alelnöke 6,4 millióval, s a második alelnök is havi 5,6 milliót keres. A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója 3 millió 660 ezerrel a top 8-ba tartozik, amint a MÁV vezérigazgatója is 3 millió 420 ezer forinttal. Az ő helyettesei a „húszak” közt vannak 2,5-2,7 millióval, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója is hasonló alapbérű, s példának okáért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója 2 millió  800 ezret, a Paksi Atomerőmű Zrt.-é pedig 2 millió 280 ezret kap.
Ám hiába az üvegzseb, legfeljebb  maguktól az érintettektől kérdezhetnénk, hogy tényleg havi kétmillió maradt-e a zsebükben. Így nem tudható, csupán sejthető, hogy a huszonnyolcak jártak a legrosszabbul, ha megszívlelték a kormányfői kérést, és a krízisalapot növelték a 2 millió feletti többlettel. Ám ha a topkeresetűek a saját mély meggyőződésükből névtelenül segítették a válságban a rászorulókat, akkor bizonyára úgy érezhetik: „minden rendben, ez így méltányos”. Még akkor is, ha egyes elemzők szerint a kétmilliós plafon oda vezethet, hogy a legalkalmasabbak nem az állami cégek élére pályáznak majd, hanem az üzleti szférában keresik a „boldogulást”.

(vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!