Hogy érzi magát?

Immár: dr. Mund Kata… Hétfő óta. Akkor szerzett doktori fokozatot. Buddhista Főiskolát végzett, majd az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen tanult. Szociológus, akit a vallás- és tudományszociológia érdekel igazán. Bejáratos a Galaktika folyóirathoz is, ahol párja dolgozik.
– A „hogy működik?” szinte alapkérdése…
– Gyerekkorom óta, ennek apukám a megmondhatója. A doktori disszertációm címe: „Hogyan lehet kutyaetológiát művelni Magyarországon?” Az alcím némileg „tudományosabb”: Az MTA-ELTE összehasonlító kutató csoport tudomány-szociológiai elemzése. Mondhatnám: hasonló volt a munkám, mint a tudományantropológusnak, aki mint idegen, beköltözik egy törzshöz, s ott figyel. Ezt tettem a Duna budai partján, az ELTE új épületében: Mindent megfigyeltem. Azt, hogy a KUTYÁK munkatársakhoz hasonló státust élveznek, minden kutatónak van sajátja is, persze a vizsgálatokban részt vesznek vendégebek is, s a tudomány emberei hozzájuk igazítják a „ hivatalos” tanszéki rendet. A témavezetőim Wessely Anna egyetemi tanár és Kampis György voltak – az előbbi a társadalomtudományi részről, az utóbbi pedig a TTK tanszékvezetője; az opponensek Némedi Dénes, a szociológusok doktori iskolájának vezetője  és Zemplén Gábor, a Műegyetem oktatója. Egyébként mindig nagyon szerettem volna kutyát, de gyermekkoromban végül egy tengeri malacom lehetett csak – vele is majd’ kidobtak először otthonról –, őt a Városligetbe hordtam ki az osztálytársaimmal sétálni és legelészni… Sokat segített Csányi Vilmos etológus, író – több kutyás könyv szerzője –, aki már nyugdíjasként lelkesen olvasott el mindent, amit összeírtam, anekdotákat mesélt, eljött a doktorim védésére. Sőt ajánlást írt, várva, mikor jelenik meg a munkám könyv formájában. Mindenkinek csak hálás lehetek…
– Kislányát is elvitte a doktori ünnepségre?
– Flóra bölcsiben volt éppen. Nemrég jár gyermekközösségbe, nagyon szeret ott lenni. Amikor bent van, tudok dolgozni, de lassan majd talán mellette is. Kora tavasszal lehet, hogy lesz megint MAKOG: a magyar kognitív tudományok gyűlése, ezen mindig részt veszek, előadok is: a buddhizmus emberi elmével, gondolkodással, érzetekkel kapcsolatbani elméletéről – ebből a nyugati tudomány is ötleteket tud meríteni. Amit viszont nagyon sajnáltam: éppen akkor, délelőtt járt a bölcsődében a Télapó, így az édesapja ment vele, vigyázva őt, hisz’ ilyen kis korban először még félni szoktak a kicsik a Mikulástól… Most a Millenárisra járunk, ahol egy erdélyi lány csodás gyermektáncházat tart, énekelve, ízesen mesélve. Alig várom, hogy majd a testvérem kislánya, Lili is velünk tartson, de ez még beletelik egy időbe: Flóra második szülinapja, november 21. után két nappal, 23-án jött a világra a család nagy-nagy örömére…

(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!