Nyelvelő

Demény Nagy József budapesti olvasónk a Mikulás elnevezésével kapcsolatos cikkünkhöz szól hozzá. Mint írja, a norvég Mikulás nem szakállas, és nem pelznickle a neve. A „pelz” norvégul prémet, szőrmét, bundát jelenthet, a szakáll pedig „skjegg”, de egyébként a német Weihnachtsmann-nak (karácsonyember) megfelelő Mikulás norvégül „Julenisse”. 
Egy biztos: a norvég ajándékosztó eredeti figura. Akárcsak finn társa, Joulupukki. A hétvégén Helsinkiben jártam, és a Mikulás-figurák nevét a szuvenírboltokban így láttam leírva: Joulu Pukki. A figurák mellett jegesmedvék és koboldok ügyeltek a rendre. „Élőben” nem is láttam mikulást, december 6. ugyanis Finnországban a függetlenség napja. A XII. századtól a területet a svédek  uralták, egészen 1809-ig. Ekkor a svéd–orosz háborúban Oroszország elfoglalta a finn területeket. Az ország autonóm nagyhercegségként volt az orosz birodalom része 1917. december 6-ig, mikor Finnország kikiáltotta függetlenségét, és teljesen elszakadt Oroszországtól. Ezt ünneplik, nem a Mikulás látogatását. Helsinki lakóinak csak hat százaléka svéd, mégis mindent kiírnak svédül is. Szerintük bármilyen kicsi egy kisebbség aránya, erre szükség van, mert a megbecsülés jele.
Baumgartner Sándor pécsi olvasónk egy közhelyről ír. „Megkapta a lovagi rangot. Nem véletlenül.” „Elnyerte az ENSZ nagydíját. Nem véletlenül.” Újságírók állandó, elcsépelt megállapítása ez. Egyetértek olvasónkkal.
Baumgartner Sándor szerint helytelen az is, hogy „kitakarunk valakit a fényképen”, hiszen valójában eltakarunk valakit. Ez szerintem nem hiba, ugyanazt más-más igekötős igével is kifejezhetjük.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”.

                  Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!