Bár nem hozta meg a várt eredményt, a koppenhágai klímacsúcs, mégis fontos állomás volt a klímaváltozás elleni küzdelemben – értékelte Bajnai Gordon miniszterelnök a nemrég zárult ENSZ éghajlatvédelmi konferencia eredményeit szombaton.
Európai Unió egy ambiciózus, átfogó, jogilag kötelező megállapodás tető alá hozását szerette volna elérni a tárgyalásokon. Ehhez képest az elfogadott keretmegállapodás alatta marad a várakozásoknak, kevés konkrétumot tartalmaz” – idézi a miniszterelnököt az MTI-hez eljuttatott közlemény. „A megállapodás nem rajtunk múlt” – szögezi le Bajnai. Emlékeztet arra, hogy Magyarország jelentősen túlteljesíti kiotói vállalásait, az Európai Unió keretei között pedig 2020-ig már most is 20 százalékos kibocsátás-csökkentést vállal az 1990-es szinthez képest. „Készek lettünk volna még e fölé menni, ha a világ többi része is követi a példát” – fogalmaz a kormányfő. Koppenhága ezzel együtt is fontos állomás a klímaváltozás elleni küzdelemben, hiszen a világ országai egyöntetűen kiálltak a klímaváltozás elleni küzdelem, a kibocsátáscsökkentés fontossága mellett – hangsúlyozza Bajnai Gordon.
A közlemény szerint a miniszterelnök a konferencia eredményei közül kiemeli: 2010 január végéig az államoknak nyilatkozniuk kell, milyen mértékű csökkentést vállalnak, új klímavédelmi pénzalap jön létre a fejlődő országok számára a klímavédelem káros hatásainak kiküszöbölésére, a klímavédelem által leginkább sújtott és a legszegényebb államok pedig 2010–2012 között összesen 30 milliárd dollár, 2020-ra pedig évi 100 milliárd dollár értékű támogatásban részesülnek, melyet klímavédelmi intézkedésekre, erdőtelepítésekre kell fordítaniuk. A koppenhágai csúcsot megelőző októberi és decemberi Európai Tanácson Magyarország fontos szerepet játszott abban, hogy egységes európai álláspont tudott kialakulni – emlékeztet a kormányfő.
A világ jelenlegi politikai erőviszonyait jellemzi, hogy a koppenhágai tárgyalások drámaivá alakult, végső szakaszában nem egy kötelező jogi érvényű dokumentumot, csupán egy két és fél oldalas nyilatkozatot sikerült elfogadni – mondta Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője szombaton az MTI-nek. Faragó ugyanakkor hangsúlyozta: pozitívum – és először fordul elő –, hogy hivatalos dokumentumban leírva szerepel, hogy a felszíni átlaghőmérséklet növekedése nem lépheti túl a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Rámutatott: kikerült ugyanakkor a dokumentumból az, hogy ennek elérése érdekében 2050-re a világ össze államának kibocsátását 50 százalékkal kellene csökkenteni. Ez pedig előrevetíti, hogy később nagyon nehéz lesz megállapodni, ha most, egy ilyen magas szintű találkozón nem sikerült. Az Egyesült Államokkal sem lehetett megállapodni összemérhető vállalásról annak ellenére sem, hogy az országban az Obama-adminisztráció alatt jelentős fordulat következett be a klímapolitikában – fűzte hozzá a szakállamtitkár. Az Egyesült Államok nem tudott feljebb menni a vállalással, és legfőképpen ezért van az, hogy az egyezmény szerint a fejletteknek 2010 februárjáig kell előállniuk a konkrét vállalásokkal, miközben az EU már most tudott volna konkrét számot mondani. A tárgyalások vége felé az lett volna a lényeg, hogy ha sem a Kiotói jegyzőkönyvben foglalt vállalások folytatásáról, sem pedig egy új, sokkal átfogóbb egyezményről nem tudnak megállapodni, akkor legalább szülessen meg az a döntés, amelyben benne van, hogy az új jogi eszköznek és a Kiotói jegyzőkönyv folytatására vonatkozó döntésnek a következő fél-egy évben meg kell születnie. Az 1997-es Kiotói jegyzőkönyvnek az a paragrafusa jár le 2012-ben, amely a fejlett államok számára irányoz elő jogilag kötelező kibocsátáscsökkentési vállalásokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!