Kommentár

Vajon mi játszódhat le annak az embernek a fejében, aki – magával együtt – fel akar robbantani egy zsúfolt utasszállító gépet? S vajon hogyan nézett rá a vele együtt felszállókra, közte gyakran egész családokra? Milyen eszeveszett fanatizmus szükségeltetik az ilyen szörnyű tetthez? Miként ahhoz is, hogy valaki hátizsákjában robbanóanyaggal pusztítson el ugyancsak zsúfolt londoni metrószerelvényt, avagy éppenséggel társaival együtt nekivezényeljen egy repülőgépet a felhőkarcolónak. Próbáljuk megérteni, de képtelenek vagyunk érteni. Mármint mi, viszonylag normális emberek.
Amikor híre jött az újabb, szerencsére meghiúsított géprobbantási kísérletnek, bevallom az első gondolatom (talán mert szerencsére nem voltak áldozatok) önző volt: már megint szigorodnak a repülési feltételek, még nehezebb lesz feljutni egy gép fedélzetére, minket békés utasokat – a saját biztonságunk érdekében – kénytelenek a hatóságok még gyanakvóbban kezelni. Évtizedek óta pörgünk ebben az ördögi körben. A biztonságiak új meg új módszerekkel, eszközökkel igyekeznek kiszűrni az utazás rémeit, azok pedig megpróbálnak az emberek eszén túljárni és a gépeken kifogni. Amikor egy gazfickó a cipőtalpába rejtette a robbanóanyagot, azt követően velünk, utasok millióival vétették le a lábbelinket, ha fel akartunk jutni repülőgépre. Amikor sikerült elejét venni a – felhőkarcoló-döntésnél is borzalmasabb – egyidejű terrorakciónak, fél tucatnál is több óceánt repülő óriásgép egyidejű elrablásának, majd elpusztításának a detektorokkal ki nem mutatható vegyi anyagokból kreálandó bombákkal, elkezdődött dezodorjaink elkobzása (és előtte, okulván ama 9/11 géprablóinak papírvágó késeiből, a kisollóinké). Lapzártánkkor még vizsgálódnak az amerikai hatóságok, de máris híre jött a repülésbiztonsági előírások még szigorúbb megkövetelésének. S amint kielemezték a londoni exdiák vegyész – ezúttal szerencsére fel nem robbant –  anyagait, biztosra vehetjük a további korlátozásokat.
Vélhetően ez a fanatikusok, jobban mondva szellemi irányítóik fő célja. Azt mégsem hihetik, hogy azokon a gépeken csupa „ellenséges állam polgára” utazik, hiszen főként az óceánon átkelő hatalmas masinákon rendszerint öt földrész sok tucat országából valók repülnek, közte jó eséllyel a robbantók hazájából is. Valójában a fejlett világ polgárainak lelki megtörése az igazi cél, s talán – a terroristák perverz logikája szerint – előbb-utóbb olyan megtorlás kierőszakolása, amely aztán globális ellenségeskedéshez vezet. Ha igaz, hogy a nigériai diák az al-Kaida követője, de talán nem beszervezett embere, akkor – hasonlóan a minapi texasi katonalövöldöző muzulmán fanatikushoz – a terror új, még riasztóbb változata fenyeget: miközben Oszama bin Laden embereit úgyahogy sikerült féken tartani (2001 szeptembere óta nem voltak képesek hasonló látványos akcióra), immár azok jelentik az új veszélyt, akiket nem afgán-pakisztáni kiképzés után vetnek be, hanem akik „távirányítással” és önkéntesként válnak öngyilkos merénylővé. Az előbbiekkel szemben segített a kommunikációjuk lefülelése, velük szemben vajon mit lehet majd tenni?! Obama és a világ többi kormányfője megkapta a legszörnyűbb karácsonyi ajándékot.

A.J. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!